Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 7. szám - Egyházi és iskolai hírek

Egyházi és iskolai hírek. 335 Szaktárgyai a latin és görög nyelv, irodalom lévén, a klasszikusok szelle­mét, költészetük báját lelkesen tárta fel előadásaiban a tanulók előtt. Sok tanítványa lelkében vert gyökeret a klasszicizmus, az ahhoz ragaszkodás. Livius előadásának könnyed folyamatossága, Tacitus tömör, kifejező stílusa, a görög írók közül Herodotos és Xenophon voltak kedvelt írói, műveiket meleg szeretettel interpretálta tanítványai előtt. Aulus Gellius (szül. Kr. után 117-ben) római író Attikai éjtszakák című művét 2 kötetben, Barcza József kisújszállási kartársával — később debreceni református főgimnáziumi igazgató —- lefordítva, a görög és latin remekírók sorozatban 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia adja ki. Ők ültetik át a szellemes római író üde életbölcseségét a magyar irodalomba, ezzel egy eddig ismeretlen latin írót tettek közismertté a magyar tudományos világ előtt. Életrajzából elmondok egy és más adatot. Kecskeméten született az 1868. évben, itt futotta meg a református gim­náziumban középiskolai pályáját, tett jeles eredménnyel érettségi vizsgát az 1886. évben. A budapesti tudományegyetem bölcsészeti szakán iratkozik be hallgatóul. Tanulmányai pontos végzése mellett a bölcsész egyetemi hall­gatók segítőegyesületében fejt ki élénk tevékenységet ; Ponori Thewrewk Emil tanár előadásait gyorsírja, s a professzor engedélyével litografált példá­nyokban adja ki. Gyors észjárású ember, megragadó erejű szónok. Nem csoda, hogy nem­csak az iskolában, hanem az intézet falain kívül Kisújszállás város életében is fontos tényező. Huszonöt évi tanárkodás után Szeremley Barna igazgató elhunytával az 1919—20. tanévben reá bízza a gimnázium fenntartótestülete az iskola igazgatását. A legválságosabb időben veszi át igazgatói hivatalát. Az előző évben játszódott le a bolsevizmus, mely erősen megrongálta az iskola belső életét. Ifjú tanárok hódoltak a rombolás szellemének, pusztító tűz lobogott az utcákon és a közéletben 1 Ennek lezajlása után pedig elkövetkezett 1919 ápril 29-én a súlyos iga, a román megszállás, tartott 1920 március 2-ig, midőn végre a Horthy-csapatok beköltöztek Kisújszállásra. Erélyes és körültekintő ember kellett a gátra, aki szelleme energiájával elűzze a lelkeket megszálló csüggedést, s a lehetőség korlátái közt megszakítás nélkül tartsa, vezesse az iskolát, benne a tanítást ! Soós József jól oldotta meg feladatát! Az idegen csapatok által meg­szállott gimnáziumi épületben nem folyhatott a tanítás, más alkalmas helyet keres, nem lesz megszakítás az iskola életében. Soós Józsefnek volt alkotása az 1929. évben megnyílt internátus, melyet főleg az ő buzgalma hozott életre. Már a háború előtti években felmerült terve egy modern, a tanulók nagy száma befogadására alkalmas internátus meg­alapításának. Szeremley Barna igazgató 1903-tól felszínen tart ja e törekvést. A vasárnap délutáni tanári lyceális előadások jövedelme, táncmulatságok bevétele, pár jóindulatú pártfogó adománya oly jelentős összegre szaporodott, hogy az iskola épületével szembe eső 2 kát. holdnyi telket a rajta lévő épületek­kel megvásárolja a fenntartótestület e pénzek felhasználásával internátusi célra. Közvetlen a háború előtt Szeremley Barna igazgató műépítésszel dolgoztat ki internátusi építkezési tervet, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kapuján zörget segélyért, a kitörőiéiben levő háború miatt azonban a minisz­térium nem nyújthatott építkezésre anyagi segedelmet. Soós József felismeri az internátus fontosságát! Egyelőre párezer pengő segítséget kap a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól ; majd kedvezően hangolja a fenntartótestületet, ez sem zárkózik el a segítéstől, pár éven át egy ezer pengővel siet az internátus megalapozására, így 1929 szeptemberében megnyitja az internátus kapuit. Á terv kivitele megtörtént, az első tanévben 40 növendékkel, később több és több tanuló jelentkezésével keresett lett a gimnáziumi bentlakás, a múlt 1937—38. tanévben 81 tanuló volt lakója. A városnak a fővonal mellett fék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom