Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 7. szám - Kun Sándor: A debreceni Tankerület igazgatói értekezlete
318 Kun Sándor : A debreceni Tankerület igazgatói értekezlete. Kétségtelen, hogy az újabb időkben e téren is érezhető már némi javulás. Nem szabad azonban magára hagyni népünket, és az ifjúságot kézenfogva kell rávezetni fajunkat a helyes nemzeti öntudatra. Nagy hibánk, hogy nincs bennünk kitartás. A kitartásra kell elsősorban nevelnünk ifjúságunkat és ezen keresztül fajtánkat. Dr. Papp Ferenc tanügyi főtanácsos, református egyházkerületi tanulmányi felügyelő, református leánygimnáziumi igazgató : Török Tibor minden szavát magáévá teszi, és csak a nemzeti öntudatra való nevelésről kíván röviden beszélni, mert szerinte a magyar nevelésnek ez a legnagyobb feladata. A műveltebb rétegben is baj van e téren, de nagyobb a baj az egyszerű munkásoknál, akikben az élettel való küszködés miatt még kevésbbé él a nemzeti öntudat. Azonban csak a hibáknak a kimutatása nem erősíti a nemzeti öntudatot. Nem vezet eredményre az sem, ha csak erényeinkről beszélünk, vagy mint közvetlenül a háború után, csupán mea culpázásból áll a hiányok felismerése. Középutat kell keresnünk. A nevelésben a katonai erényekre való nevelésnek kell előljárni, vissza kell adnunk népünknek a hitet, az öntudatot. Első helyen kell járni a szolidaritásra való nevelésnek is. Idegződjék bele minden magyar emberbe az a gondolat, hogy minden jóban és rosszban osztoznunk kell. Ismertessük meg a nemzeti igazságainkat, a megszállott területen és a külföldön élő magyarok helyzetét. A koncentráló elv a nemzeti nevelés kell hogy legyen, és ennek mindén tárgyban érvényesülni kell. Ha így nevelünk, akkor ifjúságunk meg fogja állni a helyét. Gondoskodjunk, hogy a nemzet- védelmi órák betöltsék feladataikat, és az ifjúság szívvel-lélekkel vegyen azokon részt. Dr. Bálori József debreceni kegyestanítórendi gimnáziumi igazgató : Háláját fejezi ki, hogy ezt a nemzetnevelési problémát az elnökség felvetette. Ezek a kérdések kavarognak a mai időkben legjobban. Átalakulási korszakban élünk, és érezzük, hogy ezekkel a kérdésekkel sokkal határozottabban kellene foglalkozni az iskolában. A módszeres kérdések eltérőek e téren, ezért eljött az ideje, hogy mindazok, akiknek lelkét foglalkoztatják e kérdések, fejtsék ki nézeteiket a pedagógiai irodalomban. Dr. Juhász Géza debreceni fiú felső kereskedelmi iskolai tanár : Röviden csak annyi hozzáfűzni valója van a tárgyhoz még, hogy a nemzeti öntudatot a magyar népköltészet és népművészet tervszerű megismertetésével is lehet nagyon eredményesen szolgálni, mert az ezekben a művészetekben megnyilvánuló magyar ösztön a nemzeti öntudatnak egy igen integráns része. Szabó Kálmán nyíregyházi kir. kát. gimnáziunii igazgató : Egyetlen vonatkozásban kívánja érinteni a kérdést. Szükségesnek tartja ugyanis, hogy a nemzeti öntudat az ifjúság magatartásában is megnyilvánuljon. Köszöntse a magyar ifjúság igaz öntudattal a magyar címereket, a nemzeti himnuszt, az országzászlókat, a frontharcos emlékeket. E téren pedig járjon elől jó példával a tanári kar. VIII. Gáspár Gyula tanügyi tanácsos, középiskolai szakelőadó ismerteti a főigazgatói rajzkiállítást. Tanker, kir. főigazgató és munkatársai iskolalátogatásaik során örömmel győződtek meg arról, hogy közép- és középfokú iskoláink rajzoktatása magas színvonalon áll. Minden intézet dicsekedhetik különösebb tehetségekkel is. Ezért foglalkoztunk azzal a tervvel, hogy ezeknek az intézeteknek legsikerültebb és legkifejezőbb rajzát minden évben bekérjük, és bekeretezve a tanker, kir. főigazgatói hivatal helyiségeiben állandó kiállítás gyanánt kifüggesztjük egy-egy évi időtartamra. Illő és méltó díszei lennének az ifjúság művészi termékei a tanker, kir. főigazgatói hivatal helyiségeinek, melyekről így látogatóink — nem egyszer a legfelsőbb tanügyi hatóság képviselői is — tudomást szerezhetnének. A rajzok (vagy festmények)
