Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 7. szám - Gulyás József: A tanár társadalmi tevékenységéről
Guhiás József: A tanár társadalmi tevékenységéről. 305 csak az illető intézmények éreznék meg, de megérezné maga az iskola is, mely az érdek ezer szálával van a környezetéhez fűzve. Ha az ezek munkájában való részvétel nincs a tanítás kárára, meg kell hagyni a részvételben a tanárságot, mert az attól való eltiltás kárára lenne az iskolának, főleg a szegény református iskolának. Ha követi a tanárság a Nyilt levél utasítását (t. i., ha nem avatkozik bele a más dolgába), ez a veszély be fog következni. A tanárság úgyis, szinte lépésről-lépésre szorul vissza a közélet terén (pl. ezután nem lehet városi kultúrtanácsnok). De meg maga a Rendtartás is egyre több írásbeli munkát ad a tanárnak. Az új rendtartás 58., 59., 71., 76., 77., 78., 79., 82., 83., 84., 86. §-a s az egész VII. fejezete bőséges tárháza a tanári teendőknek. Az 1934 : XI. te. Végrehajtási Utasítása a 27. lapon szintén elsorolja a tanórákon kívüli végeznivalókat (előkészülni a tanításra, az osztályfői teendők, helyettesítések, óraközi felügyelet, iskolai ünnepélyek előkészítése és rendezése, szertári s könyvtári munkák, ifjúsági körök vezetése, dolgozatjavítás, jegyzőség, a tanulók iskolánkívüli ellenőrzése, a felettesek által kért kimutatások s jelentések elkészítése stb.), ezenkívül az önművelés, a tudományos továbbképzés s a neveléstudomány haladásának figyelemmel kísérése stb. Hozzátehetjük : sokszor a tudomány előbbrevivése is. Az óravázlatok, tanmenetek készítésében nem mindenik igazgató követi a miniszter nyilatkozatát, melyet a „Nemzeti Újság“ május 25-i számában egy képviselőnek adott Hóman Bálint miniszter úr (elég három mondat is), többen a Cselekvés Iskolája V. évf. 109. (305.) lapján olvasható cikket tartják szem előtt. A tanmenetek elbírálásában a szakfelügyelők nem mindig tartják szem előtt az Utasítást: csak röviden (Hiv. közi. 4800— 1937 május 15-i sz.). Az igazgatói ügyvitel is gazdagodik. A sárospataki értesítőben olvassuk, hogy az 1934-—35. iskolai évben 606 iktatószám, 297 naplótétel, 555 bizonyítvány, 15 gimn. szék 301 ponttal, 67 értekezlet, sok bizottsági tárgyalás, 2192 postai tételszám volt ; 1935—36-ban még több : 940 iktatószám, 331 naplótétel, 3346 postai szám, 11 gimn. szék 298 jegyzőkönyvi ponttal ; a gimnáziumi ig. pénztári tételszám 695 tétel volt, némelyik 60 alponttal. A sok felügyeleti látogatás is külön teendőt ró a tanári kar s az igazgató vállaira (pl. Patakon 1937—38-ban 9 ízben volt látogatás, köztük az egyik teljesen egy hétig tartott). Az ilyen teendők miatt kezd a tanári hivatás lassan tanári hivatallá lenni. (Ezért is iktat be az új Rendtartás az igazgatón és helyettesén kívül még egy ügykezelésben segédkező tanárt is félóraszámmal.) Az osztályfőnöki teendők is folyton szaporodnak. Pl. a félévi osztályozás eredményeit Patakon hét helyre kell beírni (notesz, ív, vidéki tanulók értesítőlapja, index, osztályfői jelentés, osztálygyüjtő, két anyakönyv). Az új Rendtartás még újabb értekezleteket is kíván az osztály, szülei, módszeres, intő s osztályozó értekezleten kívül (pl. pedagógiai értekezleteket). Megérthető így, hogy az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1938. 356. lapján a szerkesztő 2
