Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 7. szám - Szepesvári Béla: Az ókori történelem tanítása a gimnázium IV. osztályában
Szepesoári Béla : Az ókori történelem a gimnázium IV. osztályában. 299 Protestáns Tanügyi Szemle 1937 nov.-dec. számában, Várady E. a Magyar Középiskolában, 1937. évf. 291. o. Nemzetneveléssel egyesített történettanítás az új tanterv szellemében c.) E tanulmányok olvasgatása közben nyertem indítást egy olyan kérdés fejtegetésére, mellyel előzőleg már évek óta foglalkoztam. Az 1927. évi tanterv szerint most már negyedszer tanítom az ókori történelmet a IV. osztályban. Éveken át úgy éreztem, hogy ez a tárgy ebben az osztályban elszigetelten maradt. A régebbi tanterv szerint is sok nehézséget okozott az Ókor tanítása és tanulása, pedig akkor az V. osztályban tanították, s több tantárgy segítette a történelem tanítását a tárgyi kapcsolatok révén. Az I—IV. osztályban olvasott történelmi tárgyú latin és magyar irodalmi olvasmányokon kívül az V. osztályban a görög ny., magyar ny. és irodalom (retorika) és a latin ny. (Cicero beszédei) szerencsésen támogatták a történelmet. Ilyen körülmények között könnyen eleget tehetnénk a mai követelménynek. Mit kíván a tanterv utasítása? Az 1927. évi utasítások szerint a politikai események teszik a történelem gerincét. A történelemtanár feladata a fejlődés megértetése, a szellemi és erkölcsi erők kiemelése. Ember- és társadalomtörténetet tanítsunk egyszerre. Főbb szempontok még : A Kelet, a görög államok és a római történet analógiáinak párhuzamba állítása. A múlt megeleve- nítése és megértetése. A tárgy tanításában továbbra is hangsúlyozza az élőszó hatásának fontosságát. — A tantervet tekintetbe véve a következő feladatot kell megoldanunk a IV. osztályban : A keleti népek ismertetésében a földrajzi ismeretekre támaszkodva, aránylag könnyen megismertethetjük e népek kultúráját, s különösen reámutathatunk az egyiptomi állam keletkezésével kapcsolatban arra, hogyan keletkeztek az első államok. Közös munkára van szükség, hogy az állam területét a természet erőivel szemben megvéd- hessék s ezzel fennmaradásukat biztosíthassák, igy a társadalom és államismereti követelményeknek könnyen eleget tehetünk. Szellemi tekintetben e népek alapvető munkásságát kell kiemelnünk a kultúra megteremtésében. (írásjegyek stb.) A görög-római történet tanításában igen értékes szempontokat nyújt dr. Várady Erzsébet idézett tanulmánya, így csak erre hívom fel az érdeklődők figyelmét. Pótlásul még annyit, hogy a császárok között nemcsak emberbarátok voltak (ő csak ezeket emeli ki), hanem olyanok is, kik az elvetemültség és rosszakarat példái. Az ő tragikus sorsukból tanítványainkkal könnyen megértethetjük, hova vezet a gyűlölet és rosszakarat. Cikke az állampolgári nevelés szempontjából értékes indításokat ad. Itt azonban kétségtelenül van nehézség. Az állampolgársági eszme iránti érdeklődés sokkal későbben kezdődik: a VII. osztályban 17 éves korban (Dékány id. m. 59. oldal). Dékány fejtegetését elfogadom, mert magam is ezt tapasztaltam, sőt tulajdonképpen ekkor indul meg a komolyabb történeti érdeklődés is. A 14—15 éves gyermeket a történelemnek mesés részei érdeklik, a társadalmi harcok, a
