Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 7. szám - Csanády Sándor: Kölcsey a magyar életsors vonalában
292 . Csanádi] Sándor: Kölcsey a magyar életsors vonalában. megosztással adózik mindenki, hol a törvény nem tesz különbséget, hol a kereskedelmet megrendszabályozzák, hol magyar ipar fejlődik, hol a szabadságjogok mindenkivel közösek, hol a föld népének helyzete örvendetesen javul, hol a sajtó- és szólásszabadság közkincs, hol a katonát nem kötéllel fogják, hol nincsen eladósodott birtok, hol a kultúrában nemcsak a privilegizáltak részesülnek, de a milliók is, hol lelkiismereti szabadság uralkodik, hol elvekért és a közjóért lelkesülnek a honfiak, nem pedig koncokért, hol a szabadelvűség nem a mások kizsákmányolását jelenti, sem pedig a versenyzők erkölcstelen érvényesülését, hanem jelenti Kölcsey liberalizmusa ebben az új, várva-várt, millióktól óhajtott Magyarországban a szorgalom és munka, a tehetség és becsületes törekvés jogát és szabad érvényesülését. Jelenti Kölcsey liberalizmusa azt a haladást, melynek legfőbb ismertetőjegyei a becsület és igazság, tisztaság és önmérséklet, hazaszeretet és polgári erények. Tehát a lelki nagyság. Kölcsey munkásságának, irodalmi munkáinak értékelői, bírálói és felülvizsgálói képzeljék oda magukat a pozsonyi országgyűlésre, hol ez a törékeny testű, de rettenthetetlen lelkű ember harcol, lelkesít, korhol, ostoroz, biztat és könyörög, hol a megfélemlítés és megvesztegetés eszközeitől egészen a börtönig volt skálája az elhallgattatás módjának, akkor majd mélységes megdöbbenés fogja el ezeket az értékrostálókat és szédelegni fognak finom ízléssel berendezett íróasztaluk mellett, amikor a reformkor egyik legnagyobb szellemére és harcosára, egyik legbátrabb katonájára feltekintenek. III, Kölcsey lelke és személye, indító ereje és fennkölt szelleme, írásai és országgyűlési harcai termékenyítették meg és tették viselőssé azt a korszakot, mely a magyar történetben a legfényesebbek közé tartozik. Ha sok-sok nagyjaink közül nagy volt Mátyás király, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, akiknek nevével korszakokat jelölünk meg, akkor a nagyok között van Kölcsey is, akinek nevét eddig még nem kapcsolta olyan szorosan össze a történelem Deák és Kossuth korával, amilyen mértékben Kölcsey jelentősége megérdemelné és megkövetelné. Kölcsey nélkül nem született volna meg Kossuth népe és ifjúsága, Deák Ferencnek eszméket befogadó korszaka. Még mai korunknak is vannak olyan problémái és reformtörekvései, melyek Kölcseytől maradtak örökbe. A magyar politika történetében Kölcsey fedezte fel az ifjúságot, annak szerepét és eszméket terjesztő feladatát. És Kölcsey hitt először az eszmék diadalában. Kölcseytől indul el és zeng tovább Deák hangjában, Kossuth szózatában a magyar jövendő, és tőle ered az új Magyarországot még Széchenyinél is szélesebb alapokra fektető programm, mert Kölcsey minden magyart, a sok milliót, a népet is belefoglalta nemcsak gazdaságilag, de lelkileg és jogilag is a haladásba, de elsőnek ismerte fel a népben rejlő hatalmas erőt is, melynek becsületes fel-
