Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Horváth Károly: Az énektanítás időszerű kérdései
272 Horvath Károly : Az énektanítás időszerű kérdései. hiszen előjegyzés és módosítás nélküli dallam alig van énekeskönyvünkben. Erre fokozatosan kell rátérni a III—IV. o.-ban. Sokszor van szükség a szöveggel kapcsolatban tárgyi magyarázatokra is, ezeket nekünk kell megadni. Tanuljanak meg növendékeink hetenként egy verset könyv nélkül is. Ismertetni kell már az I. o.-ban a zsoltár szerkezetét, a III—IV. o.-ban a történetét is néhány szóban. Itt — és még inkább a felső osztályokban — alkalom nyílhat már arra is, hogy megismertessük tanulóinkat néhány zsoltárdallam eredeti ritmusával az Árokháty Béla buzgólkodása folytán megjelent kiadványokból (Korálfüzetek). Templomi éneklésünk megújhodásának az iskolából kell kiindulnia. Zsoltáraink, dicséreteink ritmizált dallamait legalább az iskolában énekeltessük ! Karének. A rendes énekórákon végzett lelkes munka eredményeit a karénekórákon arathatja le a tanár, mert ezeknek műhelye az osztályénekóra. Nem abban az értelemben, hogy a kar szólamait az osztályokban tanítjuk be, mert rendszeresen bevezetett karénekórák mellett erre semmi szükség nincs, hanem ott kell megadnunk a tárgyi előfeltételeket ahhoz, hogy a karművek nehézségeit le tudja győzni az ifjúság. Zenei analfabétákat nem lehet igazán művészi célok szolgálatába állítani. Éppen ezért, különösen nagylétszámú intézetben, elég, ha csak a III. osztálytól sorozzuk az énekkart. Az énekkar szervezésére t. i. a sorozást határozottan jobbnak tartom, mint az önkéntes jelentkezést. A II. o.-ban a kétszólamú éneklés előgyakor- latai, és néhány kánon alapján kijelöljük az énekkarra alkalmas tanulókat, s a húsvéti szünet után, amikor a VIII. osztályosoknak már rendesen szabadságot adunk, beültetjük az új tagokat. Akinek a hangpróbája nem sikerült, megvigasztaljuk, hogy ősszel majd biztosan jobban fog énekelni, vagy azt mondjuk, hogy sokan vagyunk stb. Az énekkar működését — mint már mondottuk — pedagógiai és hasznossági szempontok egyaránt megkövetelik, s a kitűnő kóta- kiadványok könnyűvé is teszik. Ma a karéneklés reneszánszát éli. Csak aztán azt ne gondoljuk, hogy az énekkarnak mindig és mindent négy szólamban kell énekelni ! 0 nem ! Gyönyörű és utolérhetetlen hatású az egy dallam mindenkit összekötő ereje ! (Himnusz, Szózat, Hiszekegy.) Igen érdekes együttest adnak a fiúk vegyeskarának dktáv-párhuzamai, de époly kedves a kisdiákok gyerekes és a nagyok férfiaskodó hangjának a szembeállítása is a kétszólamú műben. Egynemű kórusokban, különösen a kisterjedelmű gyermek- vagy férfikarokban a háromszólamú éneklés többet ad, mint a négyszólamú. Ez utóbbi összeállítás csak a vegyeskarban érvényesül teljes pompájában. Az énekkar minden évben kezdje egyszólamú, de tökéletes előadási! kórusénekléssel az óráit (Tinódi, Bach, Schubert melódiáit.