Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Dr. Kerecsényi Dezső: Módszertani vázlat a gimnáziumi magyar nyelvi és irodalmi nevelő oktatáshoz
Dr. Kerecsényi Dezső : Módszertani vázlat. 251 (vers és próza, riin, versszak, bekezdés). Többre itt nincs is szükségünk. Annál inkább szükségünk van az anyanyelvi ismeretek megalapozására. Semmiesetre se kezdjük ezt a hangokkal, bármennyire azt véljük is, hogy ezeknek megtárgyalása a helyesírás érdekében szükséges. Kiindulópontunk az élő beszéd és az olvasmány mondata, s ebben a két osztályban minden nyelvtani fejezetnél ez. Éppen ezért itt még nem törekszünk a nyelvtani ismeretek valamilyen teljességére. Azt állapíthatjuk meg, ami tapasztalattal elérhető. Némi túlzással azt lehetne mondani, hogy nyelvtan-tanításunknak bizonyos alkalmi jellege van. Az azonban már igen ajánlatos, hogy a nyelvtani ismeretek, különösen a mondatszerkezetek tanulságai, a fogalmazástanításban érvényesüljenek. 4. A nyelvi kifejezés szóbeli gyakorlásában is itt a megalapozás folyik. Mivel a számonkérésben még megelégszünk a rövid feleletekkel, beszéd-nevelésünk sem terjedhet többre, mint a magyaros ejtés, hanghordozás megerősítésére, valamint a mondatépség megérezteté- sére. Ugyanígy a könyvnélküliek elmondatása alkalmával sem lehetnek még nagyobb igényeink. Mindenesetre tartsuk elevenen azt a kedvet, mellyel a kisdiák verset tanul és elmond. Az ezen a fokon végezhető szóbeli stílus-gyakorlatok a szókincs gazdagítására irányulnak. Már maguknak az olvasmányoknak a tárgyi megbeszélései is lehetőséget adnak erre. Szavakat gyüjtetünk megadott életkörökből (olvasmány vagy közvetlen élmény alapján), de nem fogalmi körökből. A diák-élet, a városi és a falusi foglalkozások s ezek részletmozzanatai azok a körök, melyekből gyűjthetünk. Az ilyen gyűjtést fel lehet jegyeztetni, s így iskolai dolgozatok előkészítésére is felhasználható. Az iskolai dolgozatok tárgyköre túlnyomó részben a gyermek- élet mindennapja s csak kis részben olvasmányon alapuló. Ez utóbbiak legyenek mindig közös fogalmazások, mert itt szoktathatjuk hozzá tanítványainkat a stilizálás formális követelményeihez. A többi dolgozat valamilyen élményről való beszámolás. Minden olyan tétel jó, amely cselekvény-anyag kibontására ad alkalmat. Teljesen hasznavehetetlen az, ami leirást vagy introspekciót követel. III—IV. osztály. 1. Az olvasmányok megtárgyalásában kevesebb időt követel magának a szorosabb értelemben vett szómagyarázat, annál többet azonban a tartalmi összefüggések megértetése. Az anyag egy fokkal „irodalmibb“ lévén, a figyelmet erősebben kívánja maga számára az olvasmánynak, minden olyan eleme, mely irodalomismereti fogalmak megformálására ad alkalmat. A cselekvény menete, a leírás haladása, a motiváció mikéntje, elemi lélektani tények, emberi jellemalkatok meghatározása a teendő. Az olvasmányanyag gazdagabb is, mint az előző osztályokban. Még több lehetőség van tehát egybevetésekre és elkülönítésekre. Tárgyaló modorunk is módosul némik'ép. Az a szabadabb alkalomszerűség, mely a legalsó fokon a megnyilatkozások elindítója, itt átalakul keskenyebb határú, de
