Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Iskolalátogatási forgácsok
Vitéz ár. Bessenyei Lajos : Iskolalátogatási forgácsok. 243 sült és engedhető meg jegyzetírás ; ilyenek : az összefoglaló vázlatok, a munkáltató órán az egyes problémák feldolgozása közben megfigyelt és szerzett adatok megrögzítése stb., tehát mint eredmény-feljegyzések, de semmiképpen sem mint tankönyvet pótló jegyzetek. Baj, hogy sokan hajlamosak e téren a visszaélésre, és csökönyös makacssággal ragaszkodnak a jegyzet íratásához. Legtöbbet lehetne beszélni ,,a nevelő és oktató munka ellenőrzéséről és irányításáról“, ami a 30. §-ban van részletesen kifejtve. Itt természetes felosztásként kínálkozik két nagy csoport ; az írásbeli és a szóbeli tanítás munkája. Azonban a dolgozatok, rajzok, különféle vázlatok stb. problémája magában véve is akkora terület, hogy annak futólagos bejárása is hosszú időt igényelne, ezt tehát most egészen mellőzöm. Talán máskor és másutt elmondom erre nézve megjegyzéseimet! Ellenben a szóbeli tanításról megemlékezem röviden. Ezt két szempontból szoktam erősebben szemügyre venni : a tervszerűség és módszeresség szemszögéből. A tervszerűség kiépítésének különböző lépcsőfokai vannak. A törvény megadja a középes középfokú iskolák tanításának a célját és felsorolja névszerint az egyes tantárgyakat. A tanterv részletezi az egyes tantárgyaknak az egyes osztályokban elvégzendő tananyagát és megszabja a heti óraszámot. Ettől a tantervtől a helyi tanterv bizonyos keretek között eltérhet, de ez alig-alig fordul elő. Tankerületemben pl. sehol sincs eltérés az országos tantervtől. Idáig, ezen lépcsőfokig, az egyes tanárnak nincs beleszólása a tervszerűségbe. Ellenben a további, vagyis a tanmenetnek egész évi, az óravázlatoknak naponkénti kidolgozása már az ő feladata s kitűzött munkamenetének mintegy az ellenőrzése, a tényleges végrehajtásnak az írásbeli kontrollja az osztálykönyvnek óráról-órára történő bejegyzése. így alkot kerek egészet, valósággal zárt kört a tanár tervszerű munkája, ahol nem lehet lényeges eltérés, elmaradás, kihagyás vagy előresietés a kitűzött cél elérésének megsértése nélkül. A tanmenetek készítését a VKM az elmúlt nyáron egységesi- tette a 4800—1937. ein. sz. rendelettel (Hiv. Közi., 1937. 10. sz., május 15), melyhez én kiadtam magyarázatul a 60—1937. 8. sz. körrendeletemet. E rendelkezésben a lényeg az, hogy a tanmeneteket nem óráról-órára kell kidolgozni, amint ezt a tanítóképzőintézetek és a polgári iskolák eddig csinálták, hanem nagyobb tanítási egységek szerint kell beosztani az évi tananyagot, ehhez képest kell kimérni az elvégzésre szükséges időtartamokat, és az egyes nagyobb egységek után mindig kell összefoglalást is csinálni. Igen fontos a budapesti egyetemi nyomda által készített nyomtatványon az ú. n. „Utalások“ rovata, mert ebben mutatkozik meg igazán a tanár tárgyszeretete, rátermettsége, leleményessége, szakképzettsége. Természetszerűleg igen sok tanmenetet átnéztem, köztük találtam kifogástalanul jókat, amikből a főigazgatóságon egy mintagyüjteményt is állítottunk egybe: ebbe bárki betekinthet, és belőle hasznos útmutatásokat szerez!•
