Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 6. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Iskolalátogatási forgácsok

242

Vitéz dr. Bessenyei Lajos : Iskolalúlogatási forgácsok.

gyűjtemények alig, vagy semmit sem szaporodnak. Ma, amikor napról-napra nő a szemléltető tanítás jelentősége, amikor nem bírunk eleget olvasni, ha lépést akarunk tartani csak fogyatékos mértékben is a haladó tudománnyal, a szertárak és könyvtárak állományának elhanyagolása, felfrissítésének és a legszükségesebb beszerzéseknek az elmulasztása olyan vétkes könnyelműség, aminek feltétlenül meglesz az az elháríthatatlan következménye, hogy az illető intézet tanítási színvonala leszáll, alásüllyed. De éppen ilyen hiba az is, ha nem használjuk eléggé, intenzíve és extenzíve, a rendelkezésre álló szertári és könyvtári anyagot. Ezek nem szentséges tabuk, amiknek még az érintése is tilos. A szertárak és könyvtárak ne legyenek porosodó, elzárt, eldugott helyiségek, kihalt múzeumok, hanem mindig népes, tárva-nyitott, eleven tantermek, ahol élet lüktet, tanítás és tanulás folyik szakadatlanul. (V. ö. Nagy József : „Iskolai gyűjtemények“ Budapest, 1928.)

A „belső rend“ — 29. § — megvizsgálásánál sok mindenfélére kell figyelemmel lenni : tantárgyfelosztás, órarend, tankönyvek, anyakönyvek, hivatalos adminisztráció stb., stb. Magam részéről mindezek tüzetes ellenőrzése mellett nagy gonddal szoktam megnézegetni az osztálykönyveket (néhol osztálynaplóknak nevezik őket), mivel ezek tulajdonképpen egy iskola életének valóságos naplói. Ha rendesen kitöltik ennek a különböző rovatait, gondosan vezetik a napi bejegyzéseket, akkor ezekből hozzáértő szemek számára megelevenedik az egész intézet működése. Ezért kell igen gondosan és pontosan az osztálykönyveket vezetni és ezért szükséges azokat az osztályfőnöknek hetenként, az igazgatóknak pedig egy-két hónapban legalább egyszer átvizsgálni. A tanítás munkájának aprólékos ellenőrzése már ez osztály könyvek alapján jórészben foganatosítható, ha azok rendben vannak.

De szükséges a különféle tanárkari gyűlések és értekezletek jegyzőkönyveinek a beható áttanulmányozása is. Igaz, hogy az állami intézeteknél a főigazgatóságok ezt esetről-esetre elvégzik, mivel fel kell azokat terjeszteni. De még ezeknél sem árt az összefüggő átnézés, mert így az intézetnek mintegy pragmatikus történetéhez jutunk hozzá, és sok mindent a kapcsolatok sorában talán másképpen ítélünk meg, mint elszigetelten. Nem állami intézetekben pedig mellőzhetetlen feladat a jegyzőkönyvek megolvasgatása, hiszen ezek nem terjesztik fel azokat, és csak a hivatalos vizsgálatok alkalmával kerülnek kézbe. Ilyenkor nem egy hibás intézkedés, határozat derül ki, aminek korrigálása is csak post festa történhetik meg, de legalább ilyenkor csakugyan el kell azt végezni.

E §-sal kapcsolatosan (5., 6. pont) kell megemlékeznem a különféle jegyzetekről is. Még mindig akadnak tanárok szép számmal, akiknek minden tankönyv rossz és rövid, ezért aztán az ő tárgyaikból a tanulók jegyzeteket körmölnek. Természetesen rossz szemmel nézem ezeket, mint a tanulók fölösleges túlterhelését és az egyéni túltengés robotteljesítményét. Csak nagyon kivételes esetben jogo