Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 1. szám - Dr. Láng Margit: A latin nyelv kapcsolata a középiskola többi tárgyaival
It Dr. Láng Margit: A latin nyelv kapcsolata a középisk. többi tárgyaival. átfogó filozófiával és a minden emberi dolgot átható vallásos érzéssel és felfogással. A latin auctorok, élükön Ciceróval, bőséges alkalmat nyújtanak az ókori filozófiai és vallásos szellem megértésére és helyes értékelésére. Cicero filozófiai munkáinak összessége a görög filozófiának valóságos kincsesháza ; megtaláljuk benne, igaz, kissé latin szellemű, egyeztető, kiegyenlítő átírásban, az összes ókori filozófiai irányzatokat, olyanokat is, melyekről Cicero átdolgozása nélkül édeskeveset .tudnánk, melyeket ő mentett át az újabb kor számára. Találunk továbbá benne nagy etikai értékeket, fenkölt erkölcsi eszméket, a kijelölt iskolai olvasmányok bármelyikét vesszük is elő ; akár a barátságról, akár az öregségről, akár a Somnium Scipionis- ban a lélek fennmaradásáról olvasunk, mindig nagy erkölcsi tanulságok vonhatók le. Horatius tipikus római, gyakorlatias irányzatú filozófiájában össze tudja egyeztetni az összeegyeztethetlennek látszó két filozófiát: a stoicizmust és epikureizmust; Ovidius és Vergilius a két szélső irányt képviseli; Tacitus szigorú stoicizmusa a legmagasabb erkölcsi régiókba emeli a lelket. És mégis, ha egybevetjük a legnagyobbaknak fenkölt etikáját a mi keresztyén vallásos érzésünkkel, fogyatékosaknak kell őket minősítenünk. Az emberszerető, melegszívű Cicero, mikor egyik levelében elpanaszolja egyik szeretett rabszolgájának halálát, mintegy mentegetőzve fűzi hozzá, hogy jobban búsult, mint amennyire illenék egy rabszolga halálán — akár csak egy kedvenc állatról volna szó. Vergilius vallásos felfogásának fenséges szárnyalása és megtévesztő elmélyülése nem a mi keresztyén világunkból való, hanem filozófiai elmélkedések eredménye. Ahhoz, hogy keresztyén legyen, nemcsak a megkeresz- telés lehetősége, hanem a lelki lehetőségek is hiányoztak. Vergilius ízig-vérig római, és a római hazafias érzés és politikai felfogás teszi az idegen istenségeket, még az ő felfogásától annyira elütő keleti kultuszokat is könnyen átvevő rómait a keresztyén vallás kérlelhet- len üldözőjévé. A középkor felfogása Vergilius keresztyén irányzatáról, mely Dante Divina Commediájában találja meg költői kifejezését, a római lélek nem-ismerésén alapul. Hogy milyen értelmetlenül áll a világlátott, emberismerő, éleseszű római a keresztyénekkel szemben, az az ifj. Pliniusnak Trajanus császárhoz intézett híres leveléből is kitűnik. Végső tanulságul, és lélekemelő például rámutathatunk arra, hogy éppen a római világuralom eszméjével elvi ellentétben álló keresztyénség az, mely ebből az egyenlőtlennek látszó küzdelemből győztesen kerül ki, és éppen ő menti át azt nekünk, ami ebből az ókori kultúrvilágból megmenthető érték volt. A tanuló kibontakozó értelméhez mért filozófiai történet- szemlélet elvezet az antik kultúrvilág lényegének megismeréséhez, a maradandó lelki értékek megbecsüléséhez, a múlt és jelen egybekapcsolásához. A filozófia oldja meg a nevelés egyik nagy feladatát, az egységes világkép felépítését. Ugyanezt mondja Szemlénk egyik alapítója, a nagyszabású filozófus, Szelényi Ödön a tárgyak koncentrációjáról szólva : „minden óra egyúttal filozófiaóra is legyen“.
