Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 4. szám - Papp Ferenc: Legújabb iskolareformok
Papp Ferenc : Legújabb iskolareformok. 1-18 és az ezekre előkészítő iskolák előtte alacsonyabbrendűek. E nemzeti veszedelmet jelentő életfelfogásnak rabja immár nemcsak a közép- osztály, hanem a magyar társadalom minden rendje, az alacsonyabb társadalmi osztályból egy magasabb társadalmi osztályba való emelkedésnek a gimnázium és az egyetem egyetlen vélt útja. A gazdasági szakközépiskola éppen e végzetes társadalmi felfogással szemben száll síkra, amikor a gimnáziummal egyenrangú gyakorlati irányú iskolatípust, középiskolát és nem szakiskolát szervez, amely a szakismeretek, gyakorlati pályákra való előkészítés mellett általános műveltséget is ad. Az egyes társadalmi osztályok között meglevő s annak kaszttá alakulását megakadályozó áramlás nem szűnnék meg, sőt több irányban juthatna a tehetséges magyar gyermek éppen sajátságos képességei kiművelésével munkahelyhez, esetleg vezető pozícióhoz, s a magyar közélet egyenletesebben és biztosabban tudná a sokféle tudást kamatoztatni, mint a főkép hivatalnoki, szobai munka felé irányító gimnáziumi típus egyeduralma idején. Vagyis, nem szabad arra gondolnunk — hiszen akkor célttévesztett volna az egész reform —, hogy a gazdasági szakközépiskolát végzett ifjak a gazdasági élet adminisztrációjára volnának csupán alkalmasak. Mi azt reméljük, hogy e középiskolák elsősorban jó gazdákat, iparosokat és kereskedőket fognak nevelni, akik műveltségüknél fogva tagjai lesznek a magyar középosztálynak, és így e kategóriák társadalmi helyzetét és tekintélyét lényegesen emelni fogják. Ha e negyszerű eredmény bekövetkeznék, ha e középiskolák a társadalmi felemelkedés lehetőségét is megadnák, feltehető, hogy ifjúságunk elterelődnék az elméleti, diplomás életpályákról, s a gyakorlati életben mint gazdák, iparosok, kereskedők keresnék boldogulásukat. Reméljük, hogy az új gazdasági középiskolának minden típusa fel tudja majd ébreszteni tanulóiban a hivatásszeretetet, s akkor a gazdasági pálya nem menedék lesz, és választása nem „ultima ratio“, hanem olyan célkitűzés, amelynek eléréséért az ifjú erői teljes megfeszítésével, a hivatás tudatával, a szülő anyagi erői készséges áldozásával és a jó befektetés biztos tudatával fáradozik. Véleményünk szerint a gazdasági középiskola fajunk alaptulajdonságainak, gyakorlatias gondolkozásának, népünk józan életfelfogásának is különösebben megfelel. Igaz, hogy e gyakorlatias élet- felfogás a vezető társadalmi osztályokban alig mutatkozik, e tény azonban sokkal inkább sajnálatos társadalmi fejlődés eredménye, sem mint faji vonás. Szociális, így nemzeti szempontból époly nagyjelentőségű a tanítóképzés reformja, e képzésnek főiskolai rangra emelése. A tanító nem csupán a gyermekek, de a felnőttek tanítója is. Iskolánkívüli munkája époly fontos a nemzeti élet szempontjából, mint iskolai munkája. Közvetlen szemlélője a bajoknak, amelyek népünk testi, lelki fejlődését, életszínvonalának emelkedését gátolják. Hivatását csak akkor fogja betölteni, ha nemcsak szemlélője a
