Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
138 Belföldi és külföldi lapszemle. a német nyelv és kultúra iránti érdeklődést felkelteni,lia kedélyes német atmoszférát teremtenek, amely megnyitja a szíveket és megsejtteti a német értékeket. Die deutsche Schule. 42 Jahrg. Heft. 1. Jan. 1938. Ulrich Peters : Erziehungswissenschaft und Erziehung. A neveléstudomány és nevelés viszonyának kérdésével foglalkozik. A tanítóképzők diáksága úgy érzi, hogy a legjobb fegyvert jövendő hivatásához a kipróbált tanító oldalán végzett gyakorlat adja a kezébe. Ennek a felfogásnak érthető következménye, hogy lebecsüli az elméleti képzettség jelentőségét, mert nem látja a nevelésben való értékesíthetőségét. A diák és fiatal tanító lehetetlent kíván a nevelés- tudománytól, ha egyes esetekre alkalmazható szabályokat követel tőle. Tiszta és alkalmazott neveléstudomány nincs, ilyen a szellemtudományban lehetetlen,, mert a szellemi élet felett az „Einmaligkeit“ törvénye uralkodik. Az egyes esetek hol az egyik, hol a másik tipikus esethez hasonlítanak és segíthetnek a nevelői és tanítói munkában, de esetenként nem vehetik le a tanító válláról a felelősségteljes döntés terhét, csak biztosabbá tehetik ítéletét. Aki tanítói munkájához normát akar kapni, az összetéveszti az iskolai és főiskolai képzés fogalmát. Utóbbi tudományos önállóságra és ítéletre, kritikai magatartásra akar nevelni. — Alfred Gröger : Die Grundlagen der neuen Richtlinien für die körperliche Erziehung in den Jungenschulen. A testnevelés felépítését, a gyakorlatterületek és egyes gyakorlatok kiválasztását a nemzeti szocialista össz- nevelés célja, a fiatalság testalkatának fejlődési foka és az adott külső viszonyok határozzák meg. A testnevelés ma nem technikai szak, kiválóan alkalmas az akarat és jellemnevelésre, az össznevelésnek s ezáltal a politikai nevelésnek is fontos része. A testnevelés középpontjában a munkateljesítmény áll. Az utóbbi időben a növekedési gyorsaság fokozódott, a testalkat változásával a munkateljesítmény is növekedett. Az Utasítások több évfolyamot egy fejlődési fokba foglalnak össze, a növekedési eltolódást az iskolák szervezete miatt nem vehetik figyelembe. Ennek hátránya gyakran érezhető. Az Utasítások három fejlődési fokot állapítanak meg. Részletesen foglalkozik a második fejlődési fokkal, mely legalkalmasabb a testnevelésre. —- Dr. K. Zietz : Zwillinge und Erblichkeitsforschung. Az öröklés körébe tartozó kutatások érdekesek a nevelő számára, mert az öröklött hajlamok döntő befolyását mutatják. Ikreknél az öröklött hajlamok teljesen azonosak, a később fellépő eltérés a környezet befolyása. Az újabb kutatások lerombolják azt a pedagógiai optimizmust, amely szerint nevelés által minden elérhető. Bizonyos azonban, hogy amit a gyermek örököl, az csak hajlam, iránynélküli lehetőség, amelynek kifejlődéséhez szükség van a külső világ behatásaira, ehhez pedig a nevelés is hozzátartozik. ■ni Zeitschrift für GeschiehtederErziehung und desUnterrichts. 27 Jahrg. Heft2 3. Friedrich Meyer : Die Idee des Volkes in den Volksschulreformen Preussen- Deulschlands. Vom Übergang der Kirchenschule zur Staatsschule (1736—94) bis zum ersten Durchbruch des völkischen Gedankens (1807—19). Szerző tanulmányában megvilágítja, hogyan tér át a XVIII. század az egyházi iskoláról a népiskolára. Szellemi áramlatok, nagy emberek, királyok követelik az iskolaügy államosítását. A követelések és az iskola valóságos állapota között nagy űr tátong. A népnevelésért azonban már kezdik felelősnek érezni magukat, a népgondolat nő, a francia forradalom megrázza a régi társadalmi rendet, és szabaddá teszi az utat új erők számára. A századforduló hatalmas politikai és szellemi átalakulása teszi lehetővé a népgondolat első kitörését, ez azonban nem vezet célhoz. A reformkorban sajátságos ellentmondások találhatók. Az állam, ösztönösen megérezve ennek szükségét, nevelés által akarja a népet képessé tenni a nemzet jövőjének biztosítására. Ahol azonban a nép a maga erejéből akarja észrevétetni magát, úgy tekintik, mint fenyegető ismeretlent, mely az eddigi világképbe nem helvezhető bele. A nép, mint gondolat azonban feltörőben van és néhány államférfinál, filozófusnál és pedagógusnál visszhangra talál. A reformkorszak hozza meg az iskolaügy rendezésének kezdetét. Az általános népiskola gondolata már a XVIII. században fellépett, ez az állam számára kívánt nevelést. A XIX. század a német nemzetnek akart nevelést adni, ma pedig a nép számára kívánunk nevelést. A népiskola mai
