Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Dr. Csinády Gerő: Diószegi Sámuel nézetei a nevelésről
Dr. Csinddy Gerő : Diószegi Sámuel nézetei a nevelésről. I11 nemesebb tanári feladat, a tanulók hibáinak javítgatása, a fő művelése, a lélek csiszolása, kemény magyar gerinc kialakítása, új, erkölcsileg jobb férfitípus kialakítása, szóval maga a nevelés, fontosságának egyre fokozódó hangoztatása mellett veszendőbe mehet a hivatalnok tanár kezén. Jól mondja Diószegi : meg kell válogatni a tanítókat, hogy a hivatottság legyen a döntő az alkalmazásnál, ne a mellékszempontok. S szívünkből szól akkor is, mikor hangoztatja, hogy a jó tanárt meg kell becsülni, mert a keserű szájízzel dolgozó tanár munkája hátrányos az iskolára. Meg kell gondolni azt is, hogy az iskola átszervezésénél, az ellenőrzés fokozásánál, a tanári egyéniség és önállóság megnyirbálásánál nem volna-e fontosabb a gyakorlati tanárképzés javítása? A tanárjelölt-szelekció. Ez volna az iskola tökéletesítésének a legtermészetesebb útja. Már pedig a javítás állandó, fontos feladat, mert ma is áll a Diószegi tétele : „aminéműek az oskolák, olyan lesz a város és helység is. Aminémü ez a kis eklézsia, olyan lesz a nagy eklézsia is. Ahol az oskolai jó nevelés értelmes polgárokat, hazafiakat készít a hazának, a városnak, a helységnek kebelébe : ott tartatik tiszteletben a törvény, ott az elöljáróknak igazgatni könnyű, mert tudja minden tagja a maga kötelességét és önként cselekszi“. „Azért mondám, hogy legelső és legszükségesebb dolog az oskoláknak jó karba való helyeztetése és virágoztatása.“ II. A másik prédikáció „a gyermekek neveléséről az erkölcsökben, vagy a házi nevelésről“ szól. Fejtegetését azzal a megállapítással kezdi, hogy az iskoláztatással a nevelés gondja a szülők válláról egészen nem hull le. Mert a gyermek idejének nagyobb részét otthon tölti, és „erkölcsének“ fundamentuma ott alakul ki. A jellem kialakításában a legnagyobb szerep a szoktatásnak jut. „Az emberi természet figyelmetes megnézéséből azt lehet észrevenni, hogy valamint a testnek, úgy a léleknek a munkássága is mindenkor az egyformaságot követi. Ha a gyermek egyszer engedelmeskedett, vagy hazudott, vagy káromkodott, vagy lopott, vagy embert szólott, vagy megrészegedett : másodszor is, harmadszor is, ezerszer is éppen úgy fog cselekedni hasonló környülállásokban.“ Ez a természetté vált szokás az, amit Diószegi erkölcsnek nevez. „Amely indulatokat és cselekedeteket helyben hagynak, vagy felserkentenek a gyermekekben a nevelőik, azokhoz szoknak, saz lesz az erkölcsük.“ F'ontos ezért, hogy a szülők tisztában legyenek a házi nevelés eszközeivel és hibáival. A hibákat öt pontba foglalja össze, s ehhez fűzi a feladatokat. 1. Vigyázni kell a gyermek társaságára és társalgására. Hogyne utánzó hajlamból a nagyobbaktól „rothadt beszédet és goromba viselkedést“ tanuljon. Nem mentség a szülő számára az, hogy „tudja Isten, hogy honnan tanulta, tőlem ugyan nem“. Ez meglehet, de mégis hibás a szülő, mert nem vigyázott eléggé. Fontos ezért a cselédek beszédének megfigyelése és javítása is. Tiszteletet érdemelnek azok a szülők, akik gyermekeiknek még a játékában is résztvesznek.
