Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Renner János: A fizika középiskolai tanításának célja és módszere
Renner János : A fizika középiskolai tanításának célja és módszere. 103 Felesleges alkatrészek ne tereljék el a figyelmet. A kísérlethez szükséges eszközt ajánlatos nagyjából ismertetni, de ne ezen legyen a hangsúly, hanem a figyelem a jelenségre összpontosuljon. A problémakör tárgyalásának elején igen értékesek a kvalitatív kísérletek ; ezek a legtöbb esetben igen egyszerű eszközökkel valósíthatók meg. A kísérleti összeállítás legyen olyan, hogy az egész osztály lássa. Kisebb méretű tárgyak vetítve is bemutathatok, de minél ritkábban, mert a vetítés a közvetlenül látható jelenséget nem pótolja. Kívánatos a tanulók figyelmét ismételten felhívni arra, hogy a gyakorlati életben, a természetben végezzenek megfigyeléseket ; a természet szinte felkínálja magát a megfigyelésre. A tanulók iskolán- kívüli megfigyeléseit, gyakorlati tárgyú ismereteit nagyon meg kell becsülnünk s minden alkalommal felhasználnunk ; így nem gondolnak arra, hogy fizikai jelenségek csak a fizikai előadóteremben tanári előkészítés mellett jönnek létre. Igen fontos a tárgyalandó problémának világos megjelölése. Már a tapasztalati anyaggyűjtést úgy irányítjuk, hogy a tanuló maga előtt lássa a megoldásra váró problémát ; ezzel azt is elérjük, hogy a tanulók csak a tárgyra vonatkozó ismereteiket hozzák elő. A fizikai törvény megállapításához fogalmak kellenek. A szóba- kerülő új fogalmat a kísérleti tények elemzése, analógiák felhasználása útján alkotjuk meg. Ha mennyiségi törvényszerűségről van szó, akkor lehetőleg mérő kísérletet is végzünk ; ezek részben a munkáltató tanítás körébe utalhatók. Az eddig ismertetett módszer induktív jellegű ; az elmélyedéshez a dedukció elengedhetetlen. A fizikában használt deduktív módszernél szívesen használjuk a matematikai formákat, bár arra nincs mindig szükség ; lehet pl. különböző esetekben következtetéseket végezni az indukált áram irányára nézve. Igen értékesek a dedukcióval kapcsolatos ellenőrző kísérletek. Számos kísérletet deduktív fejtegetés előz meg, így pl. a forgó mágneses térre vonatkozó kísérletek előzetes elméleti magyarázat nélkül értéktelenek. A dedukció körébe tartoznak az ú. n. gondolati kísérletek ; egyre nagyobb szerephez jutnak az újabb fizika fejlődésében. Tipikus példa erre Mayer Róbertnek az a gondolati kísérlete, amellyel a hő mechanikai egyenértékét kiszámította. Az új fogalmakban és törvényszerűségekben való elmélyedésnek kitűnő eszközei a fizika körébe vágó feladatok. A feladatok között azok az értékesek, amelyek nem csupán fizikai mezbe öltöztetett s többnyire mesterkélt mennyiségtani példák, hanem igazi fizikai tartalommal bírnak, és fizikai gondolkozásra késztetnek. A mennyiségtannak a fizikához való viszonya teljesen tisztázva van mind a tudományos kutatás, mind a tanítás terén. A két tudomány célja teljesen különböző : a mennyiségtan a logikához tartozik, s így a lehetőségek tudománya, a fizika viszont, mint minden természettudomány, a valóság tudománya. A fizika tanítása nem nélkülözheti a mennyiségtan jól bevált deduktív eljárásait; de ez csak segéd
