Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
92 Belföldi és külföldi lapszemle. egyes iskoláiban szülők, nevelők és tanulók új érintkezési, együttműködési fajtáját honosították meg. Égy hétig tartó előadássorozat keretében szülők és tanárok megvitatják a különböző nevelési problémákat. Előadásokat tartanak a szülők részvételével az ifjúságnak is. Egy ilyen előadássorozat bemutatja pl. az ember tesli és lelki fejlődését a születéstől a serdülésen keresztül a teljes kifejlődésig. A tanárok a tanulók feltett kérdéseire nviltan, részletesen megfelelnek. Megkapják a feleletet a születéssel és a nemi élettel kapcsolatos problémáikra is. Az előadásoknak igen jótékony eredménye a barátságosabb, íelszabadultabb légkör és nagyobbfokú bizalom és őszinteség a nevelőkkel szemben. (Február.) M. ],. Cazamian : Commission internationale pour la preparation des professeurs. A tanárképzés nemzetközi bizottsága 19 állam résztvevőjével Clieltenhamban tartotta gyűlését. Vitáik során megállapodtak abban, hogy a tanár és tanítóképzésnek egyetemes kultúrát kell adnia. Az elemi iskolai tanítói és a középiskolai tanárképzésnek legalább részben közösnek kell lennie. A lélektan elméleti tanulmányozása nem elég a jövendő tanító számára, tanujelét kell adnia a gyermeki lélek iránti rokonszenvének is. Intímebb együttműködést kell teremteni az egyetemek és a tanárképzőintézetek között. Nem helyes pl.ha az egyetemi tanulmányok elvégzése magában is képesít középiskolai tanításra. A szakképzettség mellett feltétlenül szükséges a komoly pedagógiai előkészület is, amelyre egy év az egyetemi tanulmányok után nein elégséges. Helyes pl. a columbiai és belgiumi rendszer, ahol az egyetemmel párhuzamosan működik a pedagógiai szeminárium, melynek minden hallgató tagja. (Március-április.) Peter Petersen : La méthode active et créalrice d V École experimentale de Blaj. Ez a munkaiskola nem szolgai utánzása a hasonló külföldi iskolának. A tanuló a megállapított tárgykörből maga választja a legmegfelelőbb témát. Pl. „Az élet elsődleges szükségletei“ c. témakörből szabadon tanulmányozhatja a táplálkozást, a meleget, a fényt, a védelmet stb. így érdeklődése, vágya, ízlése szerint választhat, nem kell kedve ellenére dolgoznia. Ez a témaválasztás munkájának első lélektani momentuma. Második a megfigyelés, összegyűjti a tárgyára vonatkozó anyagot,tanulmányozza saját és a könyvtári könyveket. Keres, kutat, mérlegel, számít és osztályoz. Munkáját a tanár irányítja az irányítás látszata nélkül. Újságcikkekkel, folyóiratokkal segít neki, felhívja figyelmét könyve bizonyos lapjára stb. A harmadik pszichológiai momentum a kifejezés vágya. Egy tudatalatti hang készteti a tanulót, hogy munkájának eredményét papírra vesse, illusztrálja, esetleg kis raffia, agyag, vászon stb. modelleken magyarázza meg tapasztalatait. A negyedik lélektani momentum a kifejtés. A tanuló élőszóval is előadja társainak tárgyáról szerzett ismereteit. A tanár szerepe igen fontos ennél a módszernél. Ő irányít, ösztönöz, ő szuggerálja az osztályt új munkára. Ö egészíti ki a tanulók munkáját a kutatás legújabb eredményeivel. Egv-egy tanuló előadásának lényegét azután a többi is leírja. így az egyéni munka vegyül az együttes munkával. (Szeptember.) Ad. Fernere : Le Dessin Libre. A gyermeknél a rajz két teljesen különböző funkció eredménye ; a kifejezésé és a megfigyelésé. Előbb jelentkezik a kifejezés szüksége. E tekintetben a rajz megelőzi az írást. Hogy a kifejezés szüksége más számára is értelmet nyerjen, a külvilágtól kell bizonyos elemeket kölcsönöznie, a megfigyelést és az utánzást. A megfigyelés és utánzás hamar összeütközésbekerülnek egymással, s vagy egyik, vagy másik lesz túlnyomóvá. A tömeg és arány, árnyék és fény megfigyelése megmozgatja a gyermek fantáziáját, s igyekszik minél jobban megrögzíteni megfigyeléseit. A rajzoktatásnak sok nehézséggel kellett megküzdenie. Végül pszichológiai alapon is kezdtek foglalkozni vele. Először is tanulmányozták a gyermeki rajz spontán kifejlődését (Georg Kerchensteiner). Különböző pszichológiai típusokat különböztettek meg. Egyik gyermeknél a vonal, másiknál a szín, harmadiknál a plasztika, negyediknél a mélység és térszemlélet uralkodik.
