Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 10. szám - Belföldi lapszemle
470 Belföldi lapszemle. belső és külső lábélen, lépés váltás. Futás 1 Lassú futás üléssel, fekvéssel Tovább futás ! Rendes lépés ! Menet közben 6-os sor alakítás, távolságvétel szabadgyakorlatokhoz oldalt és hátra. Állj ! Főrész (25 perc). Kargyakorlatok : Lökések, teher-, személy-, gyors- és expressvonat és vissza. Hajítások jobb- és balkézzel. Nyakgyakorlatok : Fejfordítás és hajlítás jobbra, balra, előre, hátra, körözés, törökülésből, hátsó ülőtámaszból. Törzsgyakorlatok : A has, hát és oldalizmok mozgatására szolgáló hajlítás, fordítás, döntögetés állásból, törökülésből, háton- és hasonfekvésből. Magas mell, híd. Lábgyakorlatok: Lendítés állásból, emelés állásból és hátonfekvésből. Terpeszugrások, szökdelés és guggolás. Menetirány balra kanyarodva középre és előre zárkózva indulj ! Kettős sorokba szakadozz ! Állj ! Rendgyakorlatok : Fordulatok, fővetések, menetgyakorlatok. Nóta ! Szertorna : Rúdmászás 8 rúdon versenyszerűen. Két kötélen át- és visszafordulás. Négyes csoportra osztva négy zsámolyon bukfencállásból és nekifutásból. Talaj szőnyegen terpeszállásból — kéz és fej a szőnyegen — hídba állás. Levezető rész (10 perc). Játék : Krokodilus és helycsere. Sorakozó ! Jobbra át ! Irány az öltöző, menet indulj ! Jobbra nézz ! * Ez úton is szeretettel kérem a protestáns középiskolákban tanító kartársaimat, hogy közlés céljából szíveskedjenek különböző órákról készített óravázlatokat szerkesztőségünkbe beküldeni. Debrecen. Kun Sándor. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1937, 38. 1. szám. Zibo- len Endre : ,,A középiskolai szelekció és a társadalom.“ A társadalom olyan előnyösnek látja a középiskola elvégzését, hogy szemében a középiskolai tanulmány társadalmi kérdéssé vált. Azonban a közösség érdeke éppen, hogy szellemi pályákra odavalók jussanak. A középiskolai szelekciót a társadalommal való kapcsolatai teszik nehézzé. Meg kell fosztani ezt a kérdést társadalmi jelentőségétől, iskolai üggyé kell tenni. Minden pályának egyforma megbecsülést kell biztosítani. A szelekciónak nem szabad politikától függnie, csak nagy nemzeti érdekektől. „A nemzeti irodalom átértékelésének új szempontjai“ címen dr. Hári Ferenc érdekes vázlatát adja a nemzeti szocialista Németország kultúrpolitikájának, különös tekintettel arra a munkára, melyet a nemzeti irodalom nemzeti szempontból való átértékelésére végeznek. Dr. Jámbor György iskolalátogatások során szerzett hasznos tapasztalatairól számol be. Dr. Sípos Lajos : „Az élő nyelvek tanítása Franciaországban.“ Francia- országban négy élő nyelvet tanítanak : németet, angolt, spanyolt és olaszt. Az említett nyelveket az illető országokhoz való közelség szerint csoportosítják. Szakterem-rendszer uralkodik. Az állam intézményesen gondoskodik arról, hogy a tanárok nyáron külföldön felfrissíthessék nyelvtudásukat. 2. szám. Bihari Ferenc lelkiismeretes, áttekinthető képet ad az évvégi iskolai értesítőkről. Ebben a számban főleg középiskoláink számáról, jellegéről, az értesítőkben közölt programmértekezésekről, fontosabb iskolai beszédekről szól, megemlékezik a nyugalomba vonult, vagy más hivatáskörbe rendelt kartársakról. Megkísérli az értesítők alapján megrajzolni az intézetek erkölcsi nevelését, a hazafias nevelést, szociális feladatokra való előkészítést. Dr. Petrich Béla az élő nyelveket tanító tanároknak párizsi kongresszusáról, dr. Sípos Lajos pedig a középiskolai tanárság tizennyolcadik nemzetközi kongresszusáról számol be.
