Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Hazai irodalom
3S0 Hazai irodalom. ösztönei irányában való felemelésével érhetjük el csupán célunkat. A népi életforma ma bomlóban van, át fog alakulni, alapvonalai azonban örökre megmaradnak, mert ezek elveszése a nép, a nemzet önálló létének pusztulásával jelenten0 egyet. A néplélek azonban nemcsak átértelmező, irányító, de termékenyítő, televény talaja is a kultúrának. A népnevelő feladata a magas és mély réteg közötti viszony és érintkezés megteremtése. Nemzeti műveltségünk felépítésében azonban nemcsak erényeink követésére, hanem hibáink kerülésére is tekintettel kell lennünk. Makkai e balvégletekből is szolgál egy fűzérrel. Első bűnünk, a magyar bűnök gyökere : az irreálizmus, a valóság előtt való szemethunyásunk. Menekülünk a valóság elől, s csodákat várunk, vagy illúziókkal áltatjuk magunkat, s közben el- szalasztjuk a lehetőségeket. Másik hibánk a földhöz tapadó józanság, mely semmi magasabbra nem tud nézni, s harmadik az a dac, mely hátatfordít mindennek, amit nem tud egy mozdulásra elérni (1. „turáni“ magatartás), s ennek ellentéte : az első szóra behódolás (vitám et sanguinem). E vonások is mind műveltségbeli zavarokra vezethetők vissza. Utoljára sorsunk és művelődésünk nagy tényezőjével, Európával való viszonyunkat tisztázza tudós kalauzunk. István király Európa-élményében mutatja fel, mit jelent nekünk ez a földrész : „Az értelmet, a lelkiséget, a szellemiség értékeit“ (241). Ettől az időtől fogva „a lelkiségre, humánumra, kultúrára, emberhez méltó életre vágyó magyarság ennélfogva mindig európai volt és az is marad“ (241). Az, hogy Európa ezt mennyiben veszi tudomásul és méltányolja, műveltségi tekintetben nem tartozik ránk. „Nem érette, az ő kedvéért, hanem önmagunkért kell európai nemzetnek lennünk —- európainak, azaz embernek — magyarul.“ Ez többé nem ő, hanem mi. Az önértékek nem Európáé, hanem az egyetemes emberi szellemé. Nem a magáét adta nekünk, hanem a sajátjává tett abszolutomot. Ha ezt mi a sajátunkká tettük, európai, de magyar műveltséget teremtettünk, melyben a mi nemzeti szellemünk éli és valósítja meg az egyetemes szellemiséget. Éppen az a fontos, hogy ne ruha legyen rajtunk ez a műveltség, hanem életünk lényege és értelme, így lehetünk különb európaiak, mint a politikai Európa. Ki tudja, talán mi vagyunk azok, akik magyar nemzeti kultúránk által visszaadhatjuk az „európai“ szó elveszőben lévő hitelét, európai erényeket valósítván meg Európa bűnei nélkül?“ (242.) Ennyiben foglalhatjuk össze Makkai Sándor új könyvének gondolat- menetét. A könyvet mondanivalójának mélysége, művészi tagolása és világos, nyugodt, találó irálya túlemeli tartalmi értékén, és azzá teszi, ami minden írásnak legfőbb értéke és igazolása : művé. Az olvasónak csak egy szerény megjegyzése van még : Nemzeti műveltségünk örökhagyóinak felsorolásánál az illusztris szerző elfeledkezik arról, hogy e téren nemcsak egyéni, hanem intézményes örökségünk is van a XVI—- XVII. sz. protestáns nevelési rendszerében és szellemében, melyet aztán a Ratio Educationis idegenből betörő szele söpört el, amint azt Karácsony Sándor egy szép tanulmányban kimutatta. Debrecen. Dr. Tóth Béla. Az eperjesi kollégium ellenreformációi történetéből. A ma díszes külseje és pazar belső berendezése, nagy könyvtára és értékes érem- és régiség- gyüjteménye ellenére szétzüllesztett, sőt megsemmisült eperjesi kollégium ellenreformációi története szoros kapcsolatban van hazai ellenreformációnk történetével, sőt annak 1. Lipót idejében s a Thököly-Rákóczi szabadság- harcok idején kiegészítő része. Egyik legszomorúbb fejezete a magyar protestantizmus történetének. Elég utalnunk az eperjesi vértörvényszék drámai történetére Karaffa osztrák generális rémuralma idejében. A 400 éves kollégium történetét régebben a nagyhírű pedagógus, Vandrák András (angolul is megjelent Pribsky Ágost fordításában), majd később Hörk József és újabban, 1933-ban Gömöry János, a kollégium utolsó magyar igazgatója, az Evangélikus Tanáregyesület alapítója, írta meg. Utóbb kiadta Pogány Sándor lelkész közreműködésével Rezik igazgatónak, a Karaffa alatti
