Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Szathmáry Lajos: Vakvágányon
32 Szathindry Lajos: Vakvágányon. pompás martalék válik belőle az idegen világnézetek élethalálharca számára. (De Isten előtt jaj az iskolájának is !) * A memorizálás ellen való küzdelem már régóta folyik, mióta a munkáltató oktatás kifejezés elindult hódító útjára, de mindeddig csak a természettudományi tárgyakra korlátozódott. A humán tárgyakkal kapcsolatban azonban maga a küzdelem is csak merő verbálizmus maradt. Ezért és ilyen irányban vártuk az új utasítást nagy reménykedve. Tudjuk, megengedjük, hogy a régi iskolának sok szerkezeti hibája volt, amelynek mindegyike orvoslásra, az egész szerkezet modernizálásra szorult, de elsősorban a rákfenére, a tanítás mikéntjére vártuk az irt. S az új iskola tényleg sok szerkezeti újítással jött (egyházpolitikáról, mint ami ez alkalommal kívül esik tárgykörömön, nem kívánok beszélni), de a halálos sebet nem vette észre. Sőt l Ha betűhöz kötés szárnyszegő divatja eddig a diákot fűzte pórázra, az új utasítás a tanárt is papírhoz köti. Részletes tanmenetet kíván tőle az év végén a következő tanévre előremenőleg', ezenkívül írásos óraterveket, hangsúlyozva, hogy egyesegyediil ez biztosíthatja a tanítási sikert. Ezt a kérdést nem a tanár nevelői képességeivel és lelkiismeretével szemben való bizalmatlansággal kapcsolatban kívánom tárgyalni, hiszen ez csak érzékenység dolga, hanem a pedagógia érdekeinek szempontjából, s ez már közügy. S itt az első hiba mindjárt a ,,részletes“ szó tetszésszerinti értelmezhetőségén van. Megtörtént esetem van rá, hogy amely részletes tanmenetet az egyik körzeti tanfelügyelő mintaszerűnek tartotta, azt a főigazgató másik megbízottja „soványnak“ nevezte. Nehezebb azonban a kérdés az óraterveket illetőleg. A jó tanár eddig úgy tanított, hogy ismerve munkájának két főtényezőjét: a ggermeki lelket és a tantárgyat, a maga mozgékony, rugékony, pillanatok adottságai között az esetenkénti lehetőségek finom szálait improvizálva fonó, rátermettségéből folyó készségével hozta mind közelebb s közelebb egymáshoz a gyarló kis tanítványt és a célul kitűzött emberideált. A tanárnak ez az improvizáló eljárása adta az ő egyéni módszerét, melyet csakis az egyes osztályok gyermek- anyagának minőségi és mennyiségi körülményei befolyásoltak. Az új írásos óraterv rendszere arra az elvre épül, hogy a helyesen elkészített sematikus óratervben megnyilvánuló módszer a minden. Nem számol a számolhatatlannal (osztályhangulat, napi események, közbejött órarövidülések stb., amelyek pedig mind-mind tényezők !). Eredményei tehát csakis a következők lehetnek : 1 2 3 4 1. A hangsúly a tananyagra kerül a tanuló helyett. 2. Megköti a tanár munkafantáziáját a tanórán belül. 3. Megköti a tanárt egy évvel előre. 4. A tanár önművelésre fordítható idejét irodai munkára, termelő helyett megtartó és másoló munkára foglalja le.
