Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - Hazai irodalom
330 Belföldi lapszemle. HAZAI IRODALOM Domanovszky Sándor Emlékkönyv. Domanovszky Sándor, a Pázmány Péter Tudományegyetem nagynevű tanárának hatvanadik születése napjára jelent meg ez az Emlékkönyv, melyben 37 tanítvány akarja leróni háláját egy-egy nagyértékű tanulmánnyal professzorával szemben. A kötet tanulmányai egyenként és teljességükben a legnemesebb versengést tanúsítják, a fiatalos erejű professzor mindenkor fáradhatatlan munkásságának méltó megközelítésében. A több mint 700 oldalas, kiállításában is remek könyv minden egyes cikke a magyar művelődés egy-egy fontos részletét dolgozza fel úgy, hogy a tanulmányok egymás mellett szinte szintétikus egységet alkotnak, és a sok tanulmányon keresztül tulajdonképpen az egész magyar művelődéstörténet bontakozik ki. A könyv tehát nemcsupán a tisztelet kifejezésének dokumentuma, hanem így az egész magyar történettudománynak nélkülözhetetlen nagy gyarapodása. A tanítványok seregében az új magyar történettudomány legjobb nevű művelői szerepelnek, akiknek munkássága önmagában is biztosítéka a Domanovszky Sándor Emlékkönyv jelentőségének, tudományos szempontból. A Domanovszky Emlékkönyv a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában jelent meg, a több mint 700 oldalas könyv ára 16 P. Nagy Emma verseskötete : „Az árva nő balladája.“ 1936, Corvina könyvnyomda, Mezőtúr. A „Stúdium“ könyvbizománya. 148 oldal, 2-80 P. „Testvéreimnek, a kenyérkereső, magányos nőknek“ —• mondja az ajánlás. A költő még nem szólalt meg ebben a néhány szóban, de már sejteti velünk költészetének alaphangulatát. Dolgozni nem esik nehezére e gazdag verseskötet szerzőjének, annál kevésbbé, mert hiszen a tanítónői pályát választotta, és soraiból a gyermekek mélységes szeretete szól. De magányosan dolgozni, családi körből kiszakítva, társtalanul, az „árva nőknek“ ez a halk szomorúsága végigvonul a költeményeken, melyekből máskülönben őrhelyén szilárdan álló, erős, egész ember arca tekint ránk. És éppen a magányosság leverő érzése fordítja szemét embertársaira, láttatja meg vele mások sorsát, lelkét, bánatát, teszi megértővé szociális problémákkal szemben. Szép versek fakadnak ebből a testvéries, megértő szemlélődésből, mint pl. a kötet egyik legszebbje, a „Milyen lehet másnak?“ című. Örök, sokszor zúgolódó, de mindig őszinte istenkeresése sok rokonvonást mutat Adynak, a „halott bátyának“ költészetével, akit talán öntudatlanul, de gyakran követ a képek, szimbólumok halmozásában is. Legigazabb, legnőibb megnyilatkozásai vallásos érzésének a „Jézus“ és „De jaj nekem...“ Legkisebb szerelmes verseinek száma —- ezeket a kötet elejére helyezi — rövid szép álom tükre ez a csokor, de az álom visszhangja mástárgyú, későbbi költeményeiben is megzendül, mint pl. a magányos nő portréját néhány sorral oly egyszerűen és meghatóan rajzoló „Tanítónő'‘-ben. Gondolatokban gazdag, kifejezésekben dúsan áradó, drámai színezésű líra a Nagy Emmáé, érzéseinek ereje a formát is nem egyszer széttöri. A kötet rokonszenves, érdekes költőegyéniséget mutat be, akivel érdemes megismerkednünk. Dr. Győry Aranka. Sztrókay Kálmán : A természet titkai nyomában. Sztrókay Kálmán könyve a mindnyájunkat körülvevő természetről szól, arról a hatalmas mindenség- ről, amely alakulását és alakító erejét féltékenyen rejti el évezredek óta. Ez a könyv nagyszerű áttekintés a legérdekesebb detektív történetből, a természet titkainak kinyomozásából. Beszámoló három évszázad sokezer kutató detek- tívjének nagyszerű sikereiről, ravasz trükkjeiről, mesterkedéseiről a természet titkainak hajszolásában. Előttünk alakul ki a fizika meglepő világszemlélete, amely az egész mai civilizációnak az alapja, s az lesz a meglepetés, hogy nem is olyan nehéz ezt a világszemléletet megérteni. Még azok is, akik az
