Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 7. szám - Dr. Zombor Zoltán: Az experimentális lélektan szerepe az elméleti pedagógia kialakulásában

Zombor Z.: Az experimentális lélektan szerepe a pedagógia kialakulásában. 321 kísérletezés óriási, és azelőtt soha nem is sejtett eredményekkel gaz­dagította a neveléstudományt. A támadások főképpen Lay és az amerikai gyermekkutatók túl­zásai ellen irányulnak. Münsterberg erélyesen mondja, hogy a psziholó- giához vezető útnak a filozófiából kell kiindulnia.53 Lehmann pedig egyenesen azt állítja, hogy a pszihológiának több tanulnivalófa van a neveléstől, mint amennyit a nevelés a pszihológiától tanulhat.54 W. Ja­mes is a pedagógia pszihológiai alapvetését kárhoztatja, midőn azt mondja, hogy a pszihológia tudomány, a tanítás viszont művészet, s mivel a tudományok magukból sohasem szülhetnek művé­szeteket, ebből az következik, hogyha valaki ismeri a pszihológiát, az még nem jelenti azt, hogy az illető egyszersmind jó gyakorlati peda­gógus is, hiszen ahhoz, hogy valaki jó tanító legyen, különös tehetség, finom tapintat és találékonyság kell, amely képessé teszi a nevelőt arra, hogy éppen azt mondja, vagy tegye, ami a megfelelő esetekben szük­séges. Az ilymódon adott helyzeteknek ama finom megértése, amely az oktatás művészetének alfája és ómegája, továbbá a kellő tapintat és találékonyság a pszihológiából még meg nem szerezhető.55 Ilyenféle nyilatkozatokat és össze nem egyeztethető állásponto­kat találunk pro és kontra a pedagógia és lélektan e korbeli fejlődése folyamán. Az elvek és nézetek emez éles ellentéte, valamint a mindenáron újat és eredetit adni akarás, természetesen a lélektudomány és peda­gógia hihetetlen arányú szerteágazódását vonta maga után. A kísérleti lélektan történeti evolúciójának útja is kétfelé ágazik. Az egyik William Sternhez, illetve a differenciális pszihológiá- hoz, a másik pedig a Külpe-ié\e ú. n. „würzburgi iskolához“ vezet. A differenciális pszihológia, (mint neve is mutatja) az egyéni pszihikai különbségek vizsgálatát tűzi ki feladatául. Ennek rend­szerbe foglalása W. Sterntől ered, aki kimutatja, hogy az új tudo­mány, a nagyon régi eredetű karakterológiában56 és pszihognózisban57 gyökerezik. W. Stern a differenciális lélektan feladatául az intelligencia-, a tehetség- és jellemkutatást, a figyelem-, emlékezet- és a tempera­mentum-vizsgálatát, majd a zseni, a nemek és fajok stb. lélektaná­nak felépítését tűzi ki.5** Tehát amíg az általános lélektan azokat a lelki jelenségeket vizsgálja, amelyek elméletileg közösen minden emberben megvannak, addig a differenciális pszihológia azokat az 53 V. ö. Hugo Münsterberg : Grundzüge, der Psychologie. 1900. S. 1. 54 V. ö. Rudolf Lehmann : Erziehung und Erzieher. Leipzig. 1901. S. 304. 55 Y. ö. William James : Psychologie und Erziehung. Leipzig, 1908. S. 4—5. 56 William Stern : Die differentielle Psychologie in ihren methodischen Grundlagen. Leipzig, 1921.3 S. 11. 57 V. ö. W. Stern: Die diff. Psychologie... S. 13. 68 Y. ö. IV. Stern: Die diff. Psychologie... S. 15. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom