Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 7. szám - Dr. Zombor Zoltán: Az experimentális lélektan szerepe az elméleti pedagógia kialakulásában

Zombor Z.: Az experimentális lélektan szerepe a pedagógia kialakulásában. 31 7 pedig a különböző népek gyermekeinek szellemi fejlődését hason­lítja össze.22 4. Saját gyermekkorunkból való emlékek gyűjtése.23 5. Gyermekmunkák (rajzok, kézimunkák, játékok, fogalmaz­ványok stb.) gyűjtése.24 * Emeljük ki ezek közül — a pedagógia evolúciója szempontjá­ból — a leglényegesebbet, s lássuk, mit is tart Meumann a pedagógiai kísérletről? Mindenekelőtt leszögezi, hogy a pedagógiai kísérlet nagyrészt nem más, mint a fejlődésben lévő és dolgozó iskolásgyermekre alkal­mazott lélektani kísérlet2B Tehát a pedagógiai kísérlet a lélektani kísérlet lehetőségével áll vagy bukik. Meg kell azért állapítani, hogy mi a lélektani kísérlet és mennyiben lehet kísérletezni a psziholó- giában. Erre vonatkozólag pedig az ő gondolatmenete a következő :26 Minden kísérlet feltétele a megvizsgálandó jelenség vagy folya­mat önkéntes előállítása, továbbá a kísérletező tervei szerint való változtatása s a megfigyelt jelenség quantitativ meghatározása v. mérése. Felmerül ezután a kérdés, hogy a gyermekpszihológiai kísér­letezéseknél valóban megvalósíthatók-e mindezen feltételek? — Első tekintetre úgy tűnhet fel, mintha a szellemi jelenségeket nem lehetne önkéntesen előidézni, hogy ezek kísérlet tárgyául szolgál­janak. Tudjuk azonban, hogy majdnem minden szellemi folyamatot elő lehet állítani mesterségesen, ingerekből. Ha pedig az lehetséges, akkor semmi akadálya sem lehet annak, hogy ezeket bizonyos célok szerint változtassuk, sőt izoláljuk is, hiszen megközelítő izolálás lehetséges, mikor a figyelem pl. egy tárgyra szegeződik, s így a többi tői eltérül, és ezáltal ez az egy tárgy kerülvén a tudat fókuszába, min­den más háttérbe szorul. E lelki folyamatokat direkt módon mérni természetesen nem lehet, csak a külső világ folyamataihoz való vonatkozásaiban. Ennek az indirekt mérésnek pedig három módja van : 1. az inger, 2. a ki­fejezés és 3. az időmérés módszere.27 Ezek az analitikus pszihológiai kísérlet módjai. A szintétikus kísérlet viszont nem más, mint az ana­litikus kísérlet által nyert adatok kiegészítése és összetétele.28 Ebben látja Meumann, a lélektanban való kísérletezés lényegét. Mivel azonban a pedagógiai kísérlet nagyrészt nem más, mint iskolás­gyermekre alkalmazott lélektani kísérlet, felteszi a kérdést, hogy ebből az alkalmazásból nem származnak-e új kifogások ?29 30 22 Y. ö. Meumann : Abriss. S. 17. 23 V. ö. Meumann : Abriss. S. 16. 24 V. ö. Meumann : Abriss. S. 17. 26 V. ö. Meumann : Vorlesungen Bd. I. S. 16. 26 V. ö. Meumann : Vorlesungen Bd. I. S. 17—30. 27 V. ö. Meumann : Vorlesungen Bd. I. S. 26. 28 V. ö. Meumann : Vorlesungen Bd. I. S. 27—28. 20 V. ö. Meumann : Vorlesungen Bd. I. S. 28. 30 V. ö. W. Wundt : Essays. Leipzig. 1906.2 S. 208.

Next

/
Oldalképek
Tartalom