Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 6. szám - Dr. Bánkúti Dezső: Az evangélikus tanár kötelességei

244

Dr. Bánkúli Dezső: Az evangélikus tanár kötelességei.

lommal készítenék elő arra, hogy a mai iskoláink tanulói legyenek. Ha azonban a tanárok külön osztályt alkotva különülnek el: mint idegen helyre jönnek a szülők, s nem lehet az a lelki közösség, mely a gyermekek nevelésében olyan fontos.

De azt is mondja a Szolgálati Szabályzat 16. §-ában : ,,A tanításon kívül... egyéb iskolai teendőket teljesíteni, és az iskolai melléktisztségeket is elvállalni és ilyen módon az ifj. tanítását és nevelését előmozdítani kötelesek.“ Nem lehet eléggé hangsúlyozni az együttes, a közös munka szükségességét. Egy jó tanár még nem jó iskola, egy buzgó tanár még nem buzgó tanári kar. Mindenkinek hivatása magaslatán kell állania.

„A kartársi összetartozás érzetét ápolja“ — mondja a Szolgálati Szabályzat 20. §-a. Időnként tehát iskolán kívül is össze kell a tanári karnak jönnie, mert akkor sokszor egészen más oldaláról ismerheti meg egymást. Igen szomorú, hogy ezt a legtöbb tanári karban sokan nem tudják felfogni, pedig ez fontos a tanári közszellem kialakulására. Az evangélikus tanárság egymáshoz közelebb hozását célozza tanáregyesületünk s annak éppen a szakkartársak összehozását célzó szakosztályai. S itt szomorúan kell tapasztalnunk évek óta, hogy egyes testületek, iskolák állandóan hiányoznak összejöveteleinkről. Ila ennek a távolmaradásnak anyagi oka van, akkor is meg lehet és kell orvoslását találni: elvégre minden iskola vezetőjének van annyira szabad keze, hogy rendelkezésére befolyhatnak összegek, melyeket előrelátólag ilyen tanári célra kell tartalékolni, vagy van olyan befolyása, hogy az iskolafenntartónál erre támogatást kieszközöljön. Ez még a jobbik eset. De mikor a gyűlések időpontját kifogásolják : egynek a húsvéti szünet első napja nem megfelelő (ez nem gondolja meg, hogy nem evangélikus iskolákban nincs két heti szünet húsvétkor, lehet ebből egy napot közös célra áldozni!); más a pünkösdi közgyűlést kifogásolja stb. Szeretnénk azonban olyan vezetőséget találni, mely mindenkinek megfelelő időpontot kiokoskodjék! Mikor lesz egyetemes tanári közszellem, mely egész rendünket tekintélyesebbé és megbecsültebbé tehetné, ha a mi szűk körünkben sem tudjuk az evangélikus tanárság összetartását létrehozni? 1

De nekünk, igazgatóknak komoly elkötelezést is jelent a Szolgálati Szabályzat 39. §-a, mely így szól: ,,A középiskola élén az igazgató áll, aki az intézet szellemi és erkölcsi érdekeinek őre, s a tanári testület élén és azzal egyetértésben arra törekszik, hogy az intézet feladatának a hazafias és evangélikus szellemű nevelésnek és a tudományos oktatásnak minél tökéletesebben megfeleljen“ és a 46. § : „A vezetés sikerének legfőbb feltételei erkölcsi tényezők: elsősorban a kölcsönös bizalom és szeretet az igazgató és a testület között; az együttműködésből származó egyetértő gondolkozás és az egymáshoz illeszkedés.“ Az igazgatót a mi iskoláinkban a testület bizalma jelöli, sahat évenként való újraválasztás ennek a bizalomnak megléteiét mindig ismét igazolja ; a tanárok összhangzatos együttműködése kialakulhat, hiszen a mi iskoláink tanárai egész életre vannak összekapcsolva ;