Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Dr. Sziklay László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából
208 Dr. Sziklay László: Egy-két szín ifjúságiink lelki arcából. Széchenyi“-]ét, ha csak egy-két ülésre is, előszedte, ugyanezzel a gondolattal fogott a különben tanulóifjúságunk szempontjából igen föntos és nagyjelentőségű könyv böngészéséhez. Természetes, hogy á1 kommunizmus, mely rettegésben tartja ma már nemcsak egész Európát, hanem az egész világot, épp olyan problémája, mint a magyar életnek akármelyik speciális jelenkori kérdése — teszem azt, éppen a kisebbségi kérdés. Elhibázott dolog volna ezt az érdeklődést szónoklatokkal, sőt, a serdülő számára üresnek, szóbeszédnek tetsző okfejtéssel elintézni. Mint mondtam, a fiatalságot a tények erősen foglalkoztatják, s ha Illyés Gyula tárgyilagosan, az elfogulatlan szemlélő ridegnek tetsző, valójában mégis mesteri tollával be is mutatja a szovjetrendszer egyes előnyeit, egy-egy fejezete, mint pl. : a „Vallás“ című éppen higgadtságával, a tények egyszerű, mégis megrázó regisztrálásával döntően befolyásolja ifjúságunk nézeteit. „Milyen lehet a kommunista állam?“ — kérdezi önmagától az élet után igenis érdeklődő 16—18 éves ifjú, mikor sajtóban, otthon, barátaitól oly sokat hallja szidni és — valljuk meg őszintén: dicsőteni is -—, ez a könyv egyaránt kielégíti a fantasztikumok, idegen világok felé hajló fantáziáját sa tényszerűségekhez ragaszkodását ; de egy-egy sóra, fejezete ki is ábrándítja a „különös“ világból. Éppen ezért, bevallom, olvasótermünk ez irányban elsősorban szorul fejlesztésre. A mai élet iránt való érdeklődést bizonyítja a hírlapok és folyóiratok kivételi statisztikája : Berliner Illustrierter Zeitung 400 ; Budapesti Hírlap 337 ; Prágai Magyar Hírlap 194 ; Nyugat 53 ; Erdélyi Helikon 41 ; Szabolcsi Szemle 37 ; Magyar Szemle 34 ; Ifjú évek 27 ; Gazette de Hongrie 9 ; Válasz 8 ; Láthatár 7 ; Antenna (rádióműsor) 5 ; Kincses Kalendárium 3 ; Diárium 2 ; Koszorú, Napkelet, F'öldtani Értesítő, Blatt für Bücherfreunde 1—1. Mielőtt statisztikám e részének magyarázatába bocsátkoznám, előre kell bocsátanom, hogy itt a számok egészen mást jelentenek, mint az olvasott könyveknél. Egy-egy könyvet huzamosabban olvas egy-egy fiú, tehát a könyvekről szóló adatok korántsem jelentik azt a széleskörű érdeklődést, mint amit a folyóiratokról szólók. Ha ezt meggondoljuk, akkor a képeslap és a két napilap különben is nagy népszerűsége aránytalanul megnövekszik. Lehet, hogy akadnak, akik kifogásolják majd : minek napilapot az ifjúság kezébe adni? Az újság ezer és ezer olyan dologról, eseményről tárgyal, amely nem hat jótékonyan az ifjúságra. Bemutatja az élet szennyét ; első lapjain pedig állandóan azokról a politikai és világnézeti harcokról ír, melyek feltárják korunk beteg, vajúdó jellegét, azt a sok bűnt, megaláztatást, amelyben az egész emberiségnek, de elsősorban nemzetünknek^ így minden egyes tagjának is napról-napra része van. Jótékonyan hat-e ez ifjúságunk lelkületére? Ezekre az aggodalmaskodásokra azonnal megadhatjuk a feleletet, ha az Illyés Gyula könyvéről mondottak alapján meggondoljuk, hogy a mai serdülőt talán ezerszer jobban érdeklik környezetének, jelenkorának problémái, mint az előző korok ifjúságát. „Mi van a nagyvilágban, kinek a javára dől el
