Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Dr. Sziklay László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából
204 Dr. Sziklai/ László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából. De lássuk az adatokat, beszéljenek helyettem : A mai magyar szépirodalmat 403-szor olvasták tanulóink. írók szerint részletezve : Zilahy Lajos 189 (ebből Két fogoly : 122, a többi : Valamit visz a víz, Ezüstszárnyú szélmalom, Süt a nap, Szépapám szerelme, Családi levelek, Versek) ; Harsányi Zsolt 49 (Ember küzdj. . ., Magyar Rapszódia) ; Karinthy Frigyes : Tanár úr kérem 38 ; Bánffy : Megszámláltattál 25 ; Pálffy : Egy mérnök regénye, Élő magyar irodalom (antológia) 19—19 ; Mokkái : Sárga vihar 14; Móra : Aranykoporsó 12 ; Szenteleky : Akácok alatt (délvidéki antológia) 7 ; Mohácsi: Lidércke 5 ; Rákosi Viktor 3 ; Rákosi Jenő, Új Anthologia, Rródy Sándor : 2—2 ; Baksai, Költők és szerzők, Vadnay K., Kosáryné, Beniczkyné B. Lenke, Móricz Zsigmond, Szász Károly : 1—1 ; Mint látjuk, a ,,maiak“-hoz nemcsak a ma élőket soroztam, hanem azokat is, akik nem tartoznak az iskolában tárgyalt írók közé, s így a fiúk szempontjából a mai irodalom varázsával hatnak. Ami az adatokból levonható következtetéseket illeti : feltűnő és a többiekét messze túlhaladja Zilahy Lajos népszerűsége. Ha jól meggondoljuk, ez a népszerűség nagyon is kétes, nem Zilahynak, a jótollú írónak szól, hanem azoknak a serdülők számára ínycsiklandozó erotikus vonásoknak, melyek különösen a „Két fogoly“-t jellemzik, s ez lehet az oka annak is, hogy ez a regény népszerűségében messze felülmúlja Zilahy többi művét. Állításomat igazolja az is, hogy Zilahyt olvassák átlagosan a legrövidebb ideig, egy-egy fiúra átlag háromszor esik a „Két fogoly“, ami nem azt jelenti, hogy hamar jutnak a két kötetes, hosszú regény végére, hanem azt, hogjr kevesen olvassák végig ; igen sokan veszik ki, valószínűleg társai biztatására, egy-egy „érdekes“ jelenete kedvéért. Karinthy „Tanár úr kérem“-jét is sokszor csak egyszer veszik ki, ennek azonban már más az oka : a diákélet és diákjellem ezen mesteri rajza érdekli őket, de nem okoz különösebb élményt ; a kezükbe veszik, de csak könnyű olvasmánynak számítják, melyet a pihenés idején, két délutáni óra között lévő szünetre, egy elütni való félórára érdemes kézbevenni. Alposabb, mélyebb érdeklődés mutatkozik a ma divatos életrajzi és történeti regények iránt; az ezek után érdeklődők között alig akad egy-kettő, aki egyszeri kézbevétel után letenné olvasmányát. Alakkai Sárga vihara, mint erdélyi mű is érdekli őket, amit nemcsak Bánffy olvasása bizonyít, hanem más is : ezt azonban majd csak a folyóiratoknál említem meg. Szenteleky Délvidéki antológiáját aránylag kevésszer vették elő, mégis megemlítésre méltó adat ez is, mert ha nem is jelent szélesebbkörü érdeklődést, egyes fiúk figyelmét okvetlenül igazolja : vegyük csak tekintetbe, hogy novellás gyűjteményeket még a felnőttek sem szeretnek olvasni. Ifjúságunk érdeklődik a kisebbségi sorsban élők iránt : ezt máshol is lesz alkalmunk tapasztalni. Feltűnő a líra teljes hiánya, S valóban, ifjúságunk nem szereti a lírát. Hogy miért, annak taglalásába majd később bocsátkozunk. A klasszikusok kivételi adatai a következők : Jókai 95 ; Arany 36 (ebből Toldi Szerelme 28) ; Gárdonyi 31 ; Mikszáth 24; Herczeg 15; Eötvös, Jósika, Ady 11—11 ; Kisfaludy Károly 7 ; Csokonai 6;