Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere
Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere. 11 A képeket azonban nem elég a folyosón, vagy a tanteremben kifüggeszteni, s amikor az anyag tárgyalásában arra a helyre érkezünk, amelyre a kép vonatkozik, egyszerűen utasítani a tanulókat arra, hogy nézzék meg. Azt a képet, ami állandóan a szem előtt van, a tanuló rendszerint nem is igen veszi észre, de ha tudomást is vesz róla, kérdés, azt látja-e meg, amit látnia kellene. Ezért a képeket tárgyalnunk kell. Kérdéseinkkel úgy kell irányítani a tanuló figyelmét, hogy a lényeget vegye észre. Minthogy a képet részleteiben figyeljük meg, s csak azután alakul ki az összbenyomás, tanácsos, hogy bizonyos sorrendet tartsunk be a széttagolásnál. A sorrend ez lehetne : felszín, növények, állatok, emberek, emberi művek. Ezt a megfigyelést kiegészítjük még az okok felderítésével, amelyek a képen nem láthatók. (Amint ezt a balatonboglári kép tárgyalásánál elmondtuk.) Ha megbeszéltük a képet, alkalmas helyen kifüggesztjük, hogy a tanulók újra megnézhessék és megbeszélhessék. A számonkérés a képre is terjedjen ki. Minthogy az apró képek nem alkalmasak az ilyen tárgyalásra, azért alig használhatók fel a tanításban. Nem sok a hasznuk a stere- oszkop képeknek sem. Az a tárgy, ami az osztályban kézről-kézre jár, azért nem felel meg a tanítás céljának, mert nem tudjuk ellenőrizni, hogy csakugyan azt látják-e a tanulók, amiért bemutatjuk. Sokkal használhatóbb az episzkop, epidiaszkóp, vagy globoszkop és a vetítőgép, mert az egész osztály egyszerre látja a velük vetített képeket. Vannak, akik az előbbit a vetítőgépnél többre értékelik, mert ezzel a készülékkel a könyv ábráit is szemléltethetjük a nélkül, hogy akönyvet szét kellene szednünk. Mindakét készülékkel rajzokat, keresztmetszeteket, grafikonokat is bemutathatunk. De akár glo- boszkopot, akár vetítőgépet használunk, egy-egy órában legfeljebb 20—25 képet mutathatunk be, mert ezeket a képeket is éppen úgy meg kell beszélnünk a tanulókkal, mint egyéb képeket. A kevesebb több haszonnal jár. A mozgóképek ebben az évben vonultak be a tanításba. Ezeknek a filmeknek a mellett, hogy nem tűzveszélyesek, az a nagy előnyük, hogy egy-egy képük rögzíthető, tehát megbeszélésre is alkalmas. Ma még nincs elég tapasztalat arra, hogy miként kell gyümölcsöz- tetően felhasználni, de az már is látszik, hogy a tanárnak jól kell ismerni a bemutatandó filmet. Nemcsak azért, hogy az iskolájának a megfelelő filmet hozassa meg, hanem azért is, hogy a syllabuson túlmenően, esetleg a maga kívánságainak megfelelően használhassa fel a tanításban. Ehhez nem elég a film előzetes lepergetése. Eltelik 2—3 év, míg annyira megismerjük, hogy necsak szórakoztasson, hanem a rendszeres tanítás eszköze legyen. Kőzetek, termények, tárgyak bemutatásának egyik módja az, hogy a tanulók kézről-kézre adják ezeket, ekkor azonban megsérülhetnek, megfogyatkozhatnak. A másik módszer szerint magunk mutatjuk meg padról-padra; ennél nem nézhetik meg alaposan azokat, és e mellett sok időt vesz igénybe. E hátrányok kiküszöböl-
