Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 3. szám - Egyházi és iskolai hírek

141 Egyházi és iskolai hírek. tanárság nem tudja elég nyomatékkai védelmezni a maga érdekeit, itt az ideje, hogy az egész magyar tanárságot egy országos tanáregyesületben egyesítsük, melynek minden magyar tanár kivétel nélkül tagja lenne. Vitéz dr. Bessenyei Lajos a kérdést a központi igazgatóság elé hozta, mert megvitatá­sát rendkívül fontosnak tartotta. így indult meg a probléma körül egy magas- színvonalú alapos megbeszélés, melynek eredményeképpen a központi igaz­gatóság elhatározta, hogy a probléma mielőbbi megoldása céljából egyesüle­tünk legközelebbi közgyűlésén tárgysorozatra tűzi ezt a kérdést, s az előadó­nak feladatává teszi, hogy részletes tervezetet dolgozzon ki. Egyébként a meg­oldást illetőleg dr. Csűrös Ferenc felszólalása alapján az a vélemény alakult ki, hogy a ma fennálló tanáregyesületek és tanítói egyesületek működésének és szervezetének sérelme nélkül ezek fölé kell belőlük alkotni egy egyesület­közi csúcsegyesületet, melyben tehát nem az egyes tanárok, hanem á külön­álló egyesületekben tömörült összes magyar nevelők megtalálnák közvetve egységes képviseletüket. Tehát a tanár- és tanítóegyesületeknek kellene egy­séges szervezetben tömörülniök. A gondolat minél tökéletesebb megvalósí­tása céljából addig is ajánlatos volna a tanáregyesületek folyóiratainak hasáb­jain minden oldalról megvitatni az egyetemes magyar nevelői rend életének e rendkívül fontos és aktuális problémáját. Sárospataki hírek. Új gimnáziumi internátus épül Sárospatakon. Az inter- nátusi nevelés iránt megnyilvánuló fokozo.tt érdeklődés késztette arra a fő­iskola vezetőségét, hogy új internátust építsen. Terv szerint az új, nyolcvan személyes internátusnak egyik, mintegy negyven személy számára kiépített része, már 1938 szeptemberében elkészül. A kiírt zártkörű pályázatra orszá­gos hírű építészeket sikerült megnyernie a főiskolának, így Medgyaszay Istvánt, Ray Rezsőt és Padányi-Gulyás Lászlót, akik a magyar építészetnek elismert egyéniségei. Ők február folyamán a főiskola kiküldött bizottságával helyszíni szemlét tartottak, s máris hozzákezdtek a tervezés munkájához. Sítáborozás a Bükkben. A sárospataki református gimnázium 12 cserkésze Szabó Károly testnevelő tanár, cserkészparancsnok és Boda Béla gimnáziumi tanár vezetésével sítáborozást tartott jan. 30-tól febr. 5-ig a szép hótakaró­val borított Bükkhegységben. A szentiéleki turista menedékházból sítúrákat rendeztek a Látkövekhez, az Örvénykőre, Bánkúthoz, a Szalajka-völgybe és Lillafüredre. A táborozás mind cserkész, mind sportszempontból igen jól sikerült. A budapesti ev. leánygimnáziumban 1937 január 23-án tartotta szék­foglaló előadását dr. Kring Miklós tanár. Készülő nagy művéből olvasta fel „A Szent István-kori Magyarország határairól“ címen értekezését. Az iskola- fenntartó egyház részéről dr. Renk Ernő és dr. Hittrich Ödön iskolafelügyelők szóltak, s köszöntötték a tudós új tanárt. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság március hó I. és 2-án Budapesten egyházzenei konferenciát rendez. Ennek célja az, hogy egyházi zenénk meg­oldatlan kérdéseire irányítsa a figyelmet és ezzel a magyar protestáns zene­kultúra fejlődésének útját egyengesse. A konferencia előestjén a négy budapesti protestáns középiskola egyházzenei hangversenyt rendez a Zeneművészeti Főiskola dísztermében. Ennek műsorán XYI—XVII. századbeli protestáns szerzők (Goudimel, Praetorius, Gumpelzheimer, Vierdanck) karművei, Schütz, Telemann kántátái, Bach, Haendel orgonaművei, régi magyar egyházi énekek, Kodály CL. zsoltára szerepelnek. Zenés áhítat nyitja és zárja a két napot, ezeken Raffay, illetőleg Ravasz püspök és Szabó esperes fungálnak. A meg­nyitót Tasnádi Nagy András államtitkár, a zárszót Báró Radvánszky Albert ev. egyetemi felügyelő mondja. A konferencia előadói: Árokháty Béla, Adám Jenő, dr. Gárdonyi Zoltán, Isoz Kálmán, Jánossy Lajos, Kapi Béla, Kapi-Klárik Jenő, Lajtha László, Peschkó Zoltán, Vikár Sándor, Zalánfy Aladár. Közép­iskoláinkat elsősorban is Peschkó : ,,Az egyházi zene iskoláinkban“ ; Ádám : „Az egyházi ének- és zenekultúránk fejlődése“ ; Kapi-Králik : „Az evangélikus gyülekezet éneke“ című előadásai érdeklik. A szép kezdeményezés minden elismerést megérdemel, s bizonyosan gyümölcsöző lesz. Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata, 1937-474

Next

/
Oldalképek
Tartalom