Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 3. szám - Hazai irodalom

132 Hazai irodalom. akarjuk, hogy a magyar diákság mindenképpen magasabb színvonalúnak mutatkozzék külföldi barátai előtt. Jó volna a diáklevelezés útján az önképzőkörökben, cserkészcsapatokban folyó munka keretében rendszeres és szervezett adatgyűjtést indítani meg 1. arranézve, hogyan él Magyarország ma különböző nemzetek ifjúságának képzeletében. Mit tudnak földrajzunkból, társadalmi viszonyainkról, törté­nelmünkről. Mit tudnak kultúránkról, íróinkról, muzsikusainkról, politiku­sainkról, színészeinkről, sportembereinkről. 2. Érdemes volna utána nézni, ismereteiket milyen forrásból merítik ; mi a szerepe az iskolai könyveknek, milyen terjedelemben tanulják különböző nemzeteknél a magyar földrajzot. Mi van Magyarországról a történelemkönyvükben. Milyen fogalmakat adnak rólunk az újságok, folyóiratok, képeslapok, rádió és film, idegenforgalomi propaganda. Jutnak-e el hozzájuk néha magyar szellemi termékek. Találkoz­tak-e magyarokkal, és a külföldre vetődött magyar mely típusát ismerik, a kivándorolt munkást, a diákot, a fürdővendéget vagy tanulmányi szempont­ból utazó embert. Hogyan ítélik meg mindazt, amit láttak, tanultak vagy hallottak. Ezzel szemben meg lehetne állapítani azokat az eszközöket, amelyeket levelező magyar diák felhasználhat a rólunk alkotott kép vagy vélemény helyesbítésére, össze lehetne állítani az ilyen célra felhasználható kevés számú könyv jegyzékét (német, olasz, francia és angol könyvekét). Harmadszor össze lehetne szedetni egy-egy iskolán belül mindazokat az ismereteket, földrajz, társadalmi és családi élet, néprajz, iskolai élet, ifjúsági mozgalmak és törekvések terén, amelyeket levelezés útján szereztünk és ame­lyek a mi tudásunkat gyarapították. A három kérdés közül a legelső az, amit legérdekesebbnek látnék, és ami talán legtöbb eredménnyel biztatna. Ezeknek a kérdéseknek megtárgyalása és megvitatása gazdagíthatná önképzőköreink és ifjúsági köreink programm- ját, személyi érdekű közléseken kívül tartalmat és színvonalat adhatna diák­jaink külföldi levelezésének. Mezőtúr. Dr. Muzsi Piroska. HAZAI IRODALOM Az egyház jelene és jövője. Három előadás. írták : Barth Károly és Révész Imre. Az „Igazság és Élet“ füzetei: 9. sz. Debrecen, 1937. 8 r. 43 1. Mint e füzet címe is mutatja a mai válságos állapotok között az egyház existentiális kérdéseit tárgyalják a benne foglalt előadások. A legmélyebben és a legköze­lebbről érdeklik tehát ezek a protestáns egyháznak is minden igaz és hű gyermekét. Még a hitbuzgó lelkek legtöbbje sem gondol nálunk arra, hogy milyen halálos veszedelem fenyegeti egyházát, amelyben boldognak érzi magát. Csak akkor szorul el a szíve, ha gondolkozva elolvassa ezt a füzetet és meglátja belőle, hogy milyen riasztó meredély szélén áll a keresztyén egy­ház a maga egészében. Döngetik kapuját a Krisztus-ellenes, istentelen áram­latok is, de ezek feletti győzelme és további fennmaradása ezek ellenében á benne rejlő hatalomnál és erőnél fogva nem lehet kétséges. Egyébként ennek a bajnak is az az ellenszere, ami annak a másik nagyobb veszedelemnek, melyre az előadások, mint megdöbbentő prófétai szózatok, felhívják a figyelmet, tudniillik a semmitől vissza nem riadó, rettenthetetlen hitvallás, melyre az első századok üldözött keresztyénéi adtak példát. A kiváló és mélyenlátó elő­adók éppen arra mutatnak reá, hogy szinte az ajtónk előtt van az idő, amikor felborul az a helyzet, melyre az európai keresztyén egyházak eddig be voltak ágyazva. Értjük az állammal való összeköttetést, melynek a kor szelleme teljes felbontására törekszik, s ezzel a különböző egyházaknak és azok intéz­ményeinek új alapokra leendő építését idézi elő. Az indítékot erre főként az adja, amit most az egyházat illetően, egyik oldalról Oroszországban, másik oldalról pedig Németországban s részben Csehországban szemlélhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom