Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár
Dr. Horvath Károly: A földrajzi szertár. 87 ismerik a természetrajzból, még nem teszi szükségtelenné az önálló földrajzi terménygyüjteményt. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy mind a földrajz, mind a térmészetrajz külön utakon haladnak. De tegyük fel, hogy a természetrajz már ismertette a búzát, zabot, burgonyát, gyapotot stb., akkor is gondoljunk arra, hogy a legtöbb ifjú lélek felületessége folytán a benyomások gyorsan eltűnnek, a tanulók már nem tudják helyesen elképzelni a növényeket, a növényi termékeket, azért azoknak újból való szemléltetése nem fölösleges munka. Egyébként is minél jobban hangsúlyozza a mai földrajztanítás a földrajz emberföldrajzi vonatkozásait és gazdasági oldalát és minél inkább igyekszik megfelelni a mai élet szükségleteinek, annál sürgősebb és fontosabb a földrajzi termésgyüjtemény. Milyen érdeklődéssel várnak a tanulók egy-egy olyan órát, amikor az oktató újat és figyelemreméltót tud bemutatni, de milyen csalódottan és egykedvűen viselkednek, ha a való életet példázó tanítás csak szavakkal dolgozik. Szavakkal, amelyeket az ifjúság olyan gyorsan elfelejt. Xem csoda, ha későbbi korban a földrajzban tanultakra való visszaemlékezés elhalványul. Ez az oka, hogy laikus körökben annyi a panasz a földrajzban való járatlanság és tudatlanság miatt. Csak még egy szót a néprajzi gyűjteményekről (csak iskolaiak). Mindenütt vannak olyan emberek, akik világjárók, sokat utaznak, így sok értékes és érdekes tárggyal megrakodva térnek haza. Az iskola nagyon sok anyaghoz juthat ilyen módon. Ha nem is csinálhatunk rendszeres tudományos gyűjteményt, az nem baj, elegendő, ha tanítványaink földrajzi érdeklődését ébren tudjuk tartani ezen a a módon. Hányszor elkótyavetyélik, széthordják a magántulajdonban lévő néprajzi tárgyakat, a helyett, hogy a legmegfelelőbb helyre, az iskola szertárába juttatnák azokat. Nem feledkezhetünk meg a fizikai-földrajzi gyűjteményről sem. Geistbech már idézett munkájában azt kívánja, hogy a fizikai földrajzban a honismeretitől külön is állítsunk fel kőzetgyüjteményt. Meg is adja annak a vázát : üledékes kőzetek (kősó, gipsz, mészkő stb.), kőzettörmelékek összecementezése útján keletkeztek (konglomerát breccsa, homokkő, márga, tufa), növényi származásúak (turfa, szenek, grafit), állati eredésűek (kréta, kagylósmeszek, korallmeszek), vegyi-oxidációs folyamatok (pl. a limonit keletkezése), vulkáni hatások (márvány keletkezése mészkőből stb.). A legfontosabb talaj alkotó tömeges kőzeteket szerkezetük szerint rendezhetjük el. P. Wagner beosztása pl. : a) szemcsés tömeges kőzetek (gránit, szienit stb.); b) porfiros tömeges kőzetek (porfir, bazalt, trachit, láva) ; c) üveges kőzetek (obszidián, szurokkő.) d) tömeges kőzetek lemezes szerkezettel (gnéisz, granulit). A földtörténet főkorszakainak szemlélete megkívánja a legfontosabb vezérközületek összeállítását, a különféle korok idealizált tájképeit, amit még a kihalt jelentősebb állatok és növények képeivel egészíthetünk ki :
