Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi ds külföldi lapszemle. 377 ifjúra, amely kiöli belőle a tisztelet érzését, de oly tételeket se szabad adni, melyek legmélyebb érzelmeinek közlésére kényszerítik. Helyteleníti a szerző nagyobb művek szemelvények útján való ismertetését s általában az olvasmányok nagy számát. Inkább az olvasott művek alapos feldolgozását kívánja. Ezután egy cikk a tanulók evezésével, egy másik ismét a vidéki iskolaotthon politikai és pedagógiai jelentőségével foglalkozik. Megemlítjük még Rudolf Henze tanulmányát az irodalmi magyarázatról. Főgondolata az, hogy mindenkor a mű magvából kell kiindulni, a részletkérdésekre vonatkozólag azután maga a mű adja meg a főszempontokat. Egyébként ezt a füzetet is épúgy mint az előbbieket különféle hírek, ismertetések s irodalmi címjegyzék rekeszti be. Zeitschrift für Deutschkunde. 1935, 8—10. füzet ; 1936, 1—5. füzet. E folyóiratnak a múlt évben megjelent utolsó füzetei is bőven tartalmaznak minket is közelebbről érdeklő cikkeket. így Franz Eckstein bemutatja tervét a felsőbb osztályok német irodalmi olvasmányainak sorrendjére vonatkozólag. Szempontjai : párhuzamosság a történettanítással, lélektani követelmények tekintetbevételével fokozatosság a művek és műfajok megismerése terén, a germán őskorra vonatkozó költői alkotások, s az új német helyzettel összefüggő politikai és szépirodalmi művek erősebb felkarolása. Kurl Schmidt méltatva Wilhelm Buschnak a néprajz terén szerzett nagy érdemeit jónak látná, ha eleven képekkel díszített népköltési gyűjteményeiből megfelelő sorozatot állítanának össze az iskolák részére. Alapos tanulmányt nyújt Kurt Hoffmann „Herder a német iskolában“ címen. A szerző szerint Herder nyelvbölcseleti nézeteiben tulajdonképpen a nyelvtörténeti felfogás alaptételei rejlenek. Ami azonban ma Herdert a német iskolában különösen időszerűvé teszi, az a népszellemről vallott felfogása. Műveiből megfelelő szemelvények útján főkép az e kérdésre vonatkozó gondolatokat kell kiemelni a tanításban. Az iskola szempontjából is igen fontosak Herdernek a népköltészetre vonatkozó gondolatai, továbbá rendkívül mély bepillantása a német történelembe. A szerző kiemeli azonban azt is, hogy Herdert erős fajszeretet mellett a keresztyénség örök érvényességében való hite is jellemzi. Heinrich Brömse azt a kérdést tárgyalja, mit jelent a németség és a német iskola számára az alnémet nyelv. Bizonyos, hogy megismerése útján - amit egyöntető helyesírással kellene előmozdítani — a tanuló teljesebb képet kap a német nyelv történelméről, de magáról a német népről is. Azonkívül az alnémet nyelv segítségével könnyebben tanulja meg az angol és holland nyelveket is. Ügy azonban nem szabad vele foglalkozni, hogy a tanulók előtt nevetségessé váljék, sőt különösen az alnémet születésű tanulóban azt a tudatot kell megerősíteni, hogy anyanyelve nem alacsonyabb rangú, mint a felnémet. E tanulmány, mint látható, igen helyes elveket pendít meg az iskola kötelességeit illetőleg az amúgy is pusztuló-vesző nyelvjárásokkal szemben. Az 1936-os évfolyam első öt füzetében szintén főkép a német nyelv és irodalom tanításával kapcsolatos pedagógiai cikkeket is találunk. így Kari Kindl azt az ötletet veti fel, hogy a beszélő film, mivel benne a beszéd mintegy a helyzetből nő ki, s így közelebb áll az élethez, mint az írásmű nyelve, a nyelvművelés szempontjából is nagyfontosságú. Egy másik tanulmányban Kindt a kötelező olvasmányok kérdését tárgyalja. Megemlíti, hogy ezek megválogatásában jelenleg egyéni önkény szokott dönteni, holott a főkövetelmény ma csak az lehet, hogy a tanuló azokat a legnagyobb alkotásokat ismerje meg, amelyekben a német népszellem megnyilvánul. Ezután a szerző történeti áttekintést nyújt tárgyára vonatkozólag, bővebben kitérve a háborúelőtti időben érvényes rendszerre, amelynek központjában Goethe és Schiller állott, a háborúutáni évek nagy össze-visszaságára, amikor a nagy klasszikusok ínár csak elvileg voltak meg, majd a mai helyzetre, amelyet ugyan új szempontok jellemeznek, de erősen érezni lehet a kötelező kánon hiányát. Ezzel kapcsolatban tervezetet is közöl. Ebből kiemeljük, hogy Luther három egész iratát is fölveszi, továbbá azt is kívánatosnak tartja, hogy Luther változatlan szövegű bibliafordítása olcsó új kiadásban minden evang. tanuló kezébe
