Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 2. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 85 megírt irodalomtörténet megjelenését. Csak ilyen hagyományokban gazdag iskolákból kerülhet ki az új szellemiségben nevelt vihartálló ifjúság. Igen, vihariálló ifjúság. Ne gyönge palántákat, hanem sudárbá szökő tölgyet neveljünk. Hogy is mondja Reményik? :*í „Es esküszünk Mindenre, ami szent nekünk : Így iskolátlanul Egymásból olyan nemzedéket nevelünk, Hogy mind az idők végezetéig M egem legettetünk. ‘ ‘ Ennek az ifjúságnak csakugyan pozitívnak és aktívnak kel! lenni, amint ezt oly sokszor halljuk mostanában emlegetni. Pozitívnak, amely hívő és nem felekezetieskedő keresztyén, vallási és ethikai alapon nacionálista ; aktívnak, amely ismeri a ma egyéni, társadalmi, nemzeti, sőt általános emberi bajait, de ezek nem defétistává teszik, hanem ellenkezőleg éppen keresztyén és magyar elhivatottságának érzetével bátran szembe néz velük, mert építeni akar a romokon és rombadönteni a meglevőt. Ez a gondolat csillan már fel egyes ifjúsági mozgalmainkban a határon innen és túl; de ezek szerteágazásának egyik oka, hogy a középiskolák eddig még nem adták meg ehhez az alapot, és így kellően előkészített talaja nincs; ezért nyilvánul meg inkább csak szavakban és tervekben és nem tettekben. Ha törvénytkísérő utasítások erre módot adnak és a magyar tanárság egész lelkét, tehetségét és munkakedvét feláldozza ez Istentől ránkszabott és történelmünkből következő szent kötelességére, akkor meg lesz az eredménye. Ha fel tudunk emelkedni magunk, és főként a ránkbízott ifjúságot fel tudjuk emelni erre a nemes nacionálizmusra, akkor minden ellenséges áramlattal szemben is megmaradunk, ha új véráldozat árán is ; de ha beleesünk a körülöttünk levő népek támadó nacionálizmusába, akkor elbukunk. Ezért állít ez a reform bennünket az élet kapuja elé. Hajdúböszörmény. Dr. Sarkadi Nagy János. MEGJEGYZÉSEK Válasz Itnlázs Győzőnek a „Protestáns Tanügyi Szemle“ IX. évfolyamának 10. számában „Az Igazság és Élet két cikke“ címmel megjelent írására, Előre tudtam, hogy „Küzdelem a reverzális ellen a középiskola alsó. illetve négy felső osztályában, jelenlegi tankönyveink alapján“ címmel írott cikkeimért támadásban lesz részem. A támadást azonban nem innen vártam. Bár a cikk írója megjegyzi, hogy „nem támadni akar“, én mégis kétségbe vonom, hogy ezt a kritikát imádságos lélekkel írta volna. A cikk hangja legalábbis nem erre vall. Azt se hiszem, hogy valaha is komoly probléma lett volna neki az a veszteség, ami bennünket a cikkemben általam is elítélt rever-