Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 2. szám - Sarkadi Nagy János: Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához
Sarkadi Nagy János : Megjegyzések az új tanterv nevelési céljához. 83 nan éppen tartalmatlanságuk miatt hamar kihulltak.1 Erről a kérdésről csak ennyit. „Sapienti sat est.“ Ha elfogadjuk ezt a nem „neonacionalizmus-t,“hanem múltúnkból folyó és az eredeti magyar faji türelmességből következő kultúrnacionálizmust, akkor belekapcsolódunk, sőt zászlóvivői lehetünk az Európában még csak hajnalló, de majd világító napként feltörő új humanizmusba.1 2 Tulajdonképpen ez új magyar szellemiség előkészítői már erdélyi íróink egy része, sőt minden látszólagos aberrált magyarságuk ellenére a felvidéki ifjúsági mozgalmak is. Mind a két irány a magyarság érdekében, de nem a lehetőség ellenére keresi n megoldást, míg mi itthon egy helyben topogunk, vagy Ábrányi Emil ízű irredenta versekkel nyugtatjuk meg magunkat. Ez a gondolat egyesíthet minden csonkaországi és azon kívül élő magyart is. Hogyan neveljük erre ifjúságunkat? Mivel fajilag még nem vagyunk egyöntetűek, történelem szemléletünk részben felekezeti különbözőségünknél fogva nem egységes, a nevelés csak az ezeken felülálló és ezeket egyesítő keresztyénség jegyében történhetik; annak a keresztyénségnek jegyében, amely Krisztus tanításaként vallja : „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“, de amely keresztyénség a Jeruzsálemet sirató Jézussal együtt Istentől ránk rótt kötelességnek érzi a haza és faj javára életünket is feláldozó szolgálatot. Az igazi keresztyén ethikát valló ifjúság nevelésének alapja pedig csak a családi nevelés lehet, szemben a hitlerista és fasiszta neveléssel, amely már a gyermekben párttagot lát. A családi nevelés nemzetépítő fontosságában egyet értenek a keresztyén felekezetek. Hisz az ősszel oly fénnyel és gazdag programmal megtartott katolikus nagygyűlés legfőbb kérdése éppen a családvédelem volt. Rá néhány hét múlva a budapesti református konferencia, legújabban a tiszáninneni és a dunamelléki református egyházkerületi gyűlés foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ez a családi vallásos nevelés azonban tiszta keresztyén alapon történjék, mert hogy mire vezethet egy fajiság vagy felekezetieskcdés jegyében történő vallásoktatás, annak egyetemes keresztyén szempontból káros voltára Révész Imre világít rá legjobban.3 Erről a német vallásos oktatásról írja Baranyai Erzsébet :4 „Hogy a nemzeti és faji eszmék autonómiája milyen erővel lép fel, arra példa a vallástanításnak alapjául szolgáló elmélet fordulata, mely a germánság eszméjét a keresztyénség eszméjével egységbe olvasztja és ennek alapján fejti ki a vallástanítás feladatait.“ 1 Dobos László : A magyar nemzeti öntudat felébresztése és kifejlesztése az ifjúság lelkében. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1934, 10. szám. 2 Hamvas Béla: Modern apokalipszis. Társadalomtudomány. 1935. 2—3. szám. 3 Egyetemes értékek a német protestáns válságban. Magyar Szemle. 1934. XXVI. 3. 4 A német neveléstudomány legújabb alakulása. Magyar Paedagógia. 1934. 7—8. , 3*
