Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 2. szám - Kun Sándor: Bemutatkozó tanítások a tanárválasztás előtt
Kun Sándor : Bemutatkozó tanítások tanárválasztások előtt.55 Ideiktatom példaképpen a nagykőrösi református gimnázium igazgatójának válaszából szóról-szóra azt a részt, melyben leírja, hogy miképpen jártak el a legutóbb rendezett bemutatkozó próbatanításaik alkalmával: „Kötelessége az intézetnek megtenni és megadni mindent, ami a jelöltnek érthető idegességét tompítani, nyugalmát fokozni és előmozdítani van hivatva. Ezen szempontok figyelembevételével rendeztük meg 1935 júniusában az első ilyen bemutatkozó előadást a következőképpen. A15 pályázó közül részint az oklevél és mellékletek, valamint a beadott és időközben beszerzett információk alapján a tanári kar javaslatára hozott igazgatótanácsi határozat folytán meghívtunk négy jelöltet s öt nappal előbb közöltük velük a tárgykört, amiről — s az osztályt, ahol tanítaniok kell, valamint az intézetünkben használt tankönyvek jegyzékét. Év végéről lévén szó, közvetlen a vizsgák előtt, a kitűzött tételek mindkét tárgyból a következő tanév tananyagának első tételei voltak, s feltételezték az előbbi tanév anyagának az elvégzését, illetve tudását. Mivel az előadások mindenikén az egész tanári kar teljes egészében, az igazgatótanács és egyházi elnökség tagjai részben jelen voltak, ezért a rendes előadásokat szüneteltettük, s a kitűzött nap megfelelő órájára csak azt a két osztályt rendeltük fel, amelyekben az előadás tartását kijelöltük. Tekintettel arra, hogy négy előadónak, ill. pályázónak a tanítását kellett meghallgatni, mindkét szaktárgyra személyenként egy-egy félóra jutott. A teremben egy időben csak egy pályázó tartózkodhatott, a többi három a tanári szobában várt sorára. Az egymás előadásáról való kizárás azért volt szükséges, hogy így mindenik előadónak metodikai és didaktikai felfogása a másiknak kedvező vagy esetleg kedvezőtlen befolyásától mentesen, teljesen szabadon érvényesülhessen. S az előadások alatt és után beigazolódott, hogy előrelátásunk és óvatosságunk ha nem is volt feltétlenül szükséges, de nem is volt fölösleges. Az előadás tartamára az előadónak rendelkezésére bocsátottuk azokat a taneszközöket, amiket kértek (térkép, földgömb stb.). Az ugyanazon napon délután megtartott tanári gyűlésen csaknem egyöntetűen mutatkozott meg a kartársak véleménye az egyik jelölt javára. Ugyanide vágott az igazgatótanács határozata is. Mindkét fórum megállapította a másik három előadóban mutatkozó értéket, de kiemelt közülök egyet, akinek oklevele dícséretes-jó, de általános és viszonylagos értékben kiemelkedett a többiek közül. Előadásán tapasztalt tudása, átadó képessége, fegyelmező készsége, párosulva az oklevél adataival s a beszerzett információkkal, együttesen közrejátszottak abban, hogy csaknem egyhangúlag megválasztott kartársunkként üdvözölhettük sorainkban. Hozzá s működéséhez fűzött reményünkben eddig nem csalatkoztunk. Jó tanárt, jó kollegát nyertünk benne. S végeredményként megállapíthatjuk, hogy érdemes volt a bemutatkozó előadásokat megtartanunk.“ Az elmondottak alapján a bemutatkozó próbatanításokra vonat
