Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - Dr. Belohorszky Ferenc: Diákok a középiskoláról
412 Dr. Belohorszky Ferenc : Diákok a középiskoéáról. valamit is, mert az őszinteségük biztosítéka lesz annak, hogy komoly véleményadásról van szó. És érdekes, egyetlen egy esetben sem mondhatom, hogy a titkosság leple alatt valami komolytalan, vagy talán éppen túlszubjektív (túl jó vagy túl rossz) véleményt adtak volna a diákok. De hallgassuk meg őket, s azután ítéljünk vélekedésükről. Tüstént szembetűnő, hogy majd mindegyik tökéletesen tisztában van a magyar középiskola hivatásával és irányzatával. ,,A középiskola hivatása, hogy a még tapasztalatlan ifjút ismeretekkel ellássa és a társadalom hasznos tagjává képezze. A középiskolába lépő ifjú tapasztalatlansága miatt egyaránt fogékony a nemes és aljas cselekedetekre, az iskola feladata tehát, hogy jellemessé és nemes érzésűvé nevelje az ifjút. A középiskola feladata az is, hogy munkára neveljen“ — írja az egyik. Más tanuló a nevelési szempont mellett éppen a tanulmányit domborítja ki, midőn ezt írja : ,,a középiskola feladata az, hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa, és a felsőbb, a tudományos képzésre előkészítse“. S teljesen ismeri a középiskola hivatását az viszont, aki már az iskola hivatásának tengelyévé a nemzeti érzés elmélyítését teszi, mondván : „az iskola, s így a középiskola legfőbb hivatása is az, hogy a tanulókat a nemzet öntudatos és cselekvőkészségű tagjaivá nevelje. Ez a szempont minden tanulmányi és minden egyéb iskolafaji érdek mellett a legfontosabb, különösen manapság“. Általában ezt a nemzeti szempontot igen sok, a legtöbb tisztán látja maga előtt. Azt mindegyik tehát jól látja, hogy mi a feladat, az már most a kérdés, hogyan valósíthatók meg ezek a feladatok, s hogyan valósulnak meg? És mi erről a diákoknak egyéni tapasztalat alapján a véleménye? Igen érdekes éppen ezért elsősorban megvizsgálni tanulók vélekedését a nevelési szempontokról : Azt írja az egyik : „A középiskolának meg kell könnyíteni az ifjúnak, hogy a társadalomba beleilleszkedhessék. Ezt elsősorban ismeretek bővítésével igyekezik elérni, igen helyesen, másfelől egyéni jellemneveléssel, ideértve a közösségi érzésre és a munkára való nevelést is, amit az önállóságának megerősítésével fejleszt ki. Mert a társadalomban önálló emberekre van szükség, s a társadalomban csakis így érhet el egyénileg is olyan pozíciót, amivel a közösség szolgálatára érvényesítheti tehetségét.“ Másik is a jellemnevelést látja maga előtt a legfontosabbnak, s meg is indokolja részletesen, miért? „A középiskola feladata a jellemnevelés, semellett az általános műveltség megadása. A középiskolának arra kell törekednie, hogy ezt a feladatát minél jobban és minél lelkiismeretesebben elvégezhesse. Hiszen az ország vezetői, politikusai, diplomatái tudásuk és főként jellemük alapját éppen a középiskolában vetik meg. A jellemneveiésre kell a legtöbb gondot fordítani, hisz egy nép, egy nemzet életének legfontosabb tényezője az, hogy jellemes polgárai legyenek. „Majd ezután tekintetét a német nevelési rend
