Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 10. szám - vitéz Domokos György: A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása

398 Vitéz Domokos György : A fizika alapfogalmai és középiskolai tanítása. a hangosfilmben már semmi csodálatosat nem látunk, naponként olvashatunk a kozmikus sugarakról, és alig van már valaki, akit orvosa röntgenlámpa elé nem állított volna. Nem lenne semmiféle­képpen helyes dolog, ha ragaszkodva fizikatanításunk régi rendszeré­hez ezeknek a jelenségeknek tárgyalását — úgy mint eddig — csak futólag érintenők, és nyugodtan hagynánk, hogy érdeklődő növendé­keink népszerűsítő könyvekből, folyóiratokból, újságcikkekből merít­sék az ezekre vonatkozó ismereteiket. Mert ha az elektromosság tárgyalásának régi, már kb. 50 éves rendszeréhez tovább ragaszkod­nánk, sem az elektronelmélet korszakalkotó fontossága nem tűnnék ki eléggé, sem pedig nem maradna idő az említett, immár mindennapi -életünkben szerepet játszó jelenségek kellő tárgyalására. 3. Az elektromosság tanának tárgyalásmódja. Az elektromosság tanának középiskolai tárgyalása mindez­­ideig teljesen történelmi alapon állott: elektrosztatika, elektro­dinamika, éterrezgések. Különösen az elektrosztatika hosszadalmas tárgyalása látszott mindig a középiskolai keretek között fölösleges­nek, és történtek is kísérletek arra nézve, hogy az elektromosság tanának tárgyalását az elektrodinamikával kezdjék. Dr. Zemplén Győző, a világháborúban fiatalon hősihalált halt műegyetemi tanár Elektromosság-tana érdekes példáját szolgáltatja annak, hogyan lehet az elektromosság tárgyalását a galván-elemekkel és az elektro­lízissel kezdeni, és ily módon értelmezni az elektromos alapfogalma­kat. Azonban ma már az elektronelmélet annyira átalakította az összes elektromos jelenségekről való eddigi felfogásunkat, hogy egye­dül célszerűnek az az út látszik, amely az elektromosság tanát mind­járt a kezdetétől az elektronelmélet alapján tárgyalja. Ilyen modern szellemű ismertetést indított meg a Rádiótechnika c. folyóirat folyó év márciusi számában. Itt azonban a kísérleti alap hiányzik, valamint az alapfogalmak értelmezése sincs kellőképpen megoldva. Néhány primitív megfigyelést kivéve, az elektromosság tana a XVII. században kezd fejlődni. Gilbert észleli először a mágnes két pólusának különböző hatását, és hogy dörzsöléssel bizonyos teste­ket elektromossá tehetünk, az elektromosság szó is tőle származik. Száz év múlva Gray, Franklin és Symmer munkálatai alapján ki­alakul a kétfolyadékos elmélet, amely, habár már rég megdőlt, mégis mind a mai napig az elektromosság középiskolai tárgyalásának alapjául szolgál. Vezető, szigetelő, töltés, ellenállás, megosztás, sűrítő, kapacitás, áram fogalmai mind a fluidumos elmélethez kap­csolódtak. A XVII. század végére esik Volta korszakalkotó felfedezése az érintkezési elektromosságot illetőleg ; az elektromos elemek fel­fedezése vezetett a XIX. század elektromos kultúrájának megalapítá­sához.15 A galvánelemek segítségével fedezték fel az elektromos ára­mok legfontosabb törvényeit. A XIX. század elejére esik az elektro-16 Mikola Sándor : A fizika gondolatvilága, 81. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom