Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - vitéz Domokos György: A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása
396 Vitéz Domokos György : A fizika alapfogalmai és középiskolai tanítása. Kétségtelen, hogy a tudományos felfogásnak ilyen alapvető átalakulása az általános világszemléletre is nagy hatással van. Ezt a fordulatot, amely a fizikában az utolsó 50 évben a régi elméleteket halomra döntötte, Kopernikus immár szimbólummá vált felfedezésével lehet összehasonlítani :7 amint Kopernikus detronizálta a földet, amikor bebizonyította, hogy csak egy a számos hasonló égitest közül, úgy dől ma romba a régi fogalmi világ, amellyel eddig felfoghatónak véltük a természet jelenségeit. Az új fizikai elméletek elterjedésének szükségképpen a természetről való felfogásunk teljes átalakulásához kell vezetnie. Ennek az átalakulásnak az a lényege, hogy a nagyméretű világ (makrokozmosz) és a kisméretű világ (mikrokozmosz) megértése egészen más gondolatformákat igényel, mint a testünk méreteihez szabott közepes nagyság-rendű világ. A tér és idő fogalmai a makrokozmosz világában, a szubsztancia, energia és törvényszerűség fogalmai a mikrokozmosz világában olyan átálakulást szenvedtek, amely az eddig ismert törvényszerűségeket csak közelítésnek minősíti,8 a klasszikus fizika törvényei tehát csak a közepes dimenziók világában érvényesek. Különösen az atom belsejében lejátszódó jelenségek bizonyultak olyanoknak, amelyek a mi emberi nyelvünkön valósággal le sem írhatók.9 Mi a mindennapi élet jelenségeit figyeljük meg, ahol mindig nagyszámú atom van együtt, de sohasem figyelhetünk meg izolált atomokat. Nincs tehát intuíciónk az atomban lejátszódó processzus felfogására, habár képesek vagyunk azt olyan matematikai rendszerbe beilleszteni, amely az atomisztikus fizika eddig ismert jelenségeinek leírására alkalmas.10 11 Perrin,11 az atomok világának egyik híres kutatója, a végtelen kicsi világának megértésében rejlő nehézségekre mutat rá, amikor így ír : „Ügylátszik, hogyha a végtelen kicsinyek világában elég messze megyünk, a tér és idő megszokott értelmezése többé nem alkalmazható ; még képzelőtehetségünk is felmondja a szolgálatot. Hiú antropomorfizmusnak bizonyul az az igyekezetünk, hogy pl. akár a legegyszerűbb elemnek, a hidrogénnak atomjában végbemenő folyamatot leírjuk. A biblia szavainak kell eszünkbe jutniok : Sem le nem rajzolhatod, sem kőbe nem vésheted a te Uradnak képét.“ Minden világnézeti alapfelfogásnak kialakulásában a valóságnak és törvényeinek megismerése döntő befolyással van. Az emberi cselekvés és létkérdései ily módon új arculatot kapnak.12 A filozófusok közül még az etikusok és a morál-prédikátorok is a megismerés 7 Reichenbach : Atom és világegyetem, 15. 1. 8 Reichenbach : Atom és világegyetem, 14. 1. 9 Routaric : Les concepcions actuelles de la phisique p. 21. 10 Heisenberg : Les principes physiques de la theorie des quanta, p. 7. 11 Perrin L’orientation actuelle des Sciences, p. 27. 12 Reichenbach : Atom és világegyetem, 7. 1.
