Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom, 33» jogát, bármely okon, fokon, bármely mértékben, bármely alkalommal kétségbevonni, csorbítani, vagy érvényesülésében gátolni igyekeznék“. Erre az egyetemet végzett okleveles nők Nemzetközi Szövetsége még fokozottabb, erélyes hangon, a küzdelemre eltökélt nők bátorságát tükröző feliratban kimondotta : le nem rakja a fegyvert, meg nem pihen addig, míg útját nem állja, tehetetlenné nem teszi azt az emberietlen elmében fogant sötét gondolatot, amely arra irányul, hogy a nők az ő képességeikhez mért felsőbbrendű oktatásban ne részesüljenek, és hogy ezt az értelmi, ismeretbeli gyarapodást, ezt a tekintélyes műveltségi erőkészletet és szellemi értéket a maguk s a köz javára ne gyümölcsöztessék. Fejér Lajos, HAZAI IRODALOM Bucsay 'Mihály : A reálitáskérdés a kriticizmiison belül és a kritieiznmsoii túl. Szerző kiadása. Debrecen, 1935. 50 lap. Ára 2 P 80 fill. Kapható a szerzőnél : Debrecen, egyetemi könyvtár. E tartalmas ismeretelméleti tanúimányában a szerző bevezetőképpen ismerteti a valóság fogalmát és problematikáját, aztán végig kíséri a valóságprobléma történeti fejlődését a görög bölcselettől kezdve egészen Kant kritikájáig, majd behatóan méltatja Kant észkritikájának korszakalkotó ismeretelméletét, amelynek tarthatatlanná vált részei a híres „Ding an sich“ tana, az ő szenzualizmusa és fizikális tudományelmélete, végül útmutatást ád egy új ismeretelmélet felé. Műve végén, és ezt különös érdemének tudjuk be, kimerítően és színvonalasan közli a realitásprobléma eddigi pályafutásának rendkívül gazdag német, francia, angol és magyar irodalmát. Akit a mélységes filozófiai probléma érdekel, biztos úton halad a megfelelő szakirodalom felhasználásában. Tanulságos fejtegetéseinek záradékául megállapítja, hogy ,,az ismerés előfeltétele, amelyre annak minden mozzanata utal, az alany és a tárgy ősviszonya. . .“ „az ismeret épúgy az alanyé, mint a tárgyé“ s „az ismeretelméletre épülő valóságelméletnek feladata legfelsőbb fórumként megszabni az egyéb tudományszakok hatáskörét, amelyek együttesen, egymást kiegészítve magyarázzák az egységes valóságot“. Elismeréssel és örömmel állapítjuk meg, hogy fiatal szerzőnk (jelenleg szolnoki református segédlelkész) Kant ismeretelméletének kritikai ismertetésénél utal Böhm K. a külföldet is megelőző korrekciós értékelméletére, Panter Ä. amaz új aristoteleszizmusára, amely szerint minden igaz tudomány előfeltet étele az igazságok összefüggő rendszerének a fennállása, és végül Tankó B. Kanttanulmányaira. Böhm Károlynál még a projekció-elméletét is felhasználja. Kant főművénél az Alexander—Bánóczi-ié\e fordításból idéz. így hát természetes, hogy szerzőnk kritikai tanulmánya nem könyvi olvasmány és bő bölcselettörténeti tájékozást kíván. Az elvont gondolkozás és fejtegetés meg a sok terminus technikus tehát inkább a nagy königsbergi filozófus, mint szerzőnk számlájára írandó. Azért azonban megfelelő magyar szakkifejezésekkel élhetett volna a következőknél: „specializálódás“, „szisztematikus“, „functio“, „eliminálni“, „heterogén“, „pszihologista“ stb. Á nyomtatási hibák közül megemlítem, hogy a 10. 1. kétszer is előforduló „Guanilo“ helyett a nominalista skolasztikus Gaunilo írandó. Melegen ajánljuk a díszesen kiállított szép tanulmányt bölcseletkedvelő közönségünk és bölcseletkari egyetemi hallgatóink szíves figyelmébe. Nehéz és fáradságos spekulatív úton járnak, de elérik a valóságproblémának nagy csúcsát. Rákosszentmihály. Dr. Szlávik Mátyás. ,.A Luttor-íéle új írásmód tanmenete“ címmel érdekes könyv jelent meg a húsvéti könyvpiacon, mely most azért is alkalomszerű és érdekelhet minden szülőt is, mivel a székesfőváros elemi iskoláiban jövő évtől kezdve ezt az írásmódot alkalmazzák. Külföldön, az amerikai és angol, újabban pedig a német és osztrák iskolák is Luttorhoz hasonlóan tanítják a gyermekeket. Módszere egyszerű : maga a betű igyekszik a legrégibb (még ma is legszebb) díszítetlen római betűalakot követni, vonalvezetése lehető legcélszerűbb és legrövidebb ; eleinte nyomtatott betűket írat, csak később következik a