Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
302 Szondy György dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában. Ezek a vázlatos szemlélődések távolról sem merítik ki a lehetőségeket, amelyek a biológiával kapcsolatban a nemzet gazdasági életfeltételeinek megvilágítása körül kínálkoznak, s amelyek több esztendő céltndatosan irányítottoktató-munkásságával többé-kevésbbé megvalósíthatók. A biológia azonban magára a társadalomra vonatkozólag is jó iskolája az állampolgári nevelésnek. Már a legalsó fokon, saját testén megtanulja a gyermek a munkafelosztás elvének fontosságát, azt a nagyjelentőségű tényt, hogy a közösség érdekében végzett mindennemű munka egyformán nélkülözhetelen. Már itt meg kell szoknia azt a gondolatot, hogy a közösség minden tagjának be kell illeszkednie a szervezet keretei közé ; ha megértette a „szervezet“ fogalmának valódi jelentését, akkor állampolgári neveléséhez megkapta a kellő alapot. Állattani tanulmányai során a méhek és hangyák társadalma az állam életének és szervezetének megfigyelésére és az emberi viszonyokkal való összehasonlítására ad lehetőséget. Bizonyára bámulattal fog adózni a hangyaállam tökéletes kommunizmusának, s — legalább a felső osztályban — bizonyára rájön ari’a, hogy ez az államrendezés csakis az ösztön világában lehetséges. A méhek állama az egyénnek a közért való feltétlen önfeláldozására mutat gyönyörű példát, akár saját testének bőrsejtjei. Az örökléstan az „egyenlőség“ jelszavát világítja meg a biológia fénysugarával, olyan különbségekre mutatván reá az egyének között, amelyek semmiképpen sem magyarázhatók a környezet hatásaiból. Végül az egészségtan leikébe vési, hogy népével szemben legelső kötelessége egészségének megőrzése. Teste-lelke nemcsak a magáé, hanem a közösségé is, s az egészsége ellen elkövetett ténykedéseiért felelős népével szemben. A középiskola révén a népesség széles rétegeiben terjednek el az egészségügyi ismeretek, de ennél is fontosabb az egészséges életre irányuló akarat nevelése, a közösségbe tartozás érzésének kifejlesztése, a szociális ethos életrekeltése a gyermek lelkében. Ebben a munkában a biológia szerepe nélkülözhetetlen.11 11 Horváth K. : A term, rajz nevelőértéke. Prot. T. Szemle 1928. 248—250.1. Ajánlható irodalom : Gaudig, H. : Freie geistige Schularbeit in Theorie und Praxis. Breslau, 1922. -— Domokos Lászlóné és Blaskovich Edith : Az alkotómunka az Üj Iskolában. Budapest, 1936. —- Conwentz : Die Heimatkunde in der Schule. Berlin, 1906. — Seimer A. : Naturkunde auf Grundlage der heimischen Scholle. Heidelberg, 1921. — Marosi A. : Átöröklés és nemzetvédelem. Budapest, 1924. —- Thiem K. : Die Wirtschaftsbiologie im Bahmen des naturwissenschaftlichen Gesammtunterrichtes. Leipzig, 1928. — Schoenichen W. : Der biologische Lehrausflug. Jena, 1922. —-Schmitt Cornel: Der sonnige Wegrain des Lebensgemeinschaft. (Lebensgemeinschaften der deutschen Heimat c. sorozatból.) — Wagner, E. : Naturgeschichte im Freiens. Hamburg, 1927. — Kaehne E. : Schülerselbsbetätigung im Biologieunterricht. Langensalza, 1930. — Horváth—Polgár—Vargha : A növények élete. Budapest, év nélkül. —- Oettli M. : Versuche mit lebenden Pflanzen. Leipzig, 1914. — Schmitt C.: 200 leicht ausführbare botanische Schüler-Übungen. Freising,1924. Schurig : Biologische Experimente, Leipzig, 1919. •— Spilger L. : Biologische Beobachtungsaufgaben. Leipzig, 1914. Wagner E. : Insectenzucht in der Schule. Hamburg 1900. Belnjna VI. : Édesvízi akváriumok berendezése és
