Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
294 Szondi/ György dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában. eleven életet festő remekműveiből válogatott részleteket megfelelő alkalmakkor, a tanítási órákon maga a tanár is felolvas.2 ❖ A tanulóknak a megfigyelés, esetleg irodalmi búvárkodás útján szerzett ismereteket ki kell fejezniük. Minthogy képességeik nem egyformák, a kifejezés is különböző módon történhetik. Legegyszerűbb és legszokottabb a szóbeli, aminek azonban külön jelentőséget ad az a körülmény, hogy a középiskola többi tárgya főként elbeszélőelőadásra, mesélésre nevel, a biológia jóformán az egyetlen, amely leírást kíván. A szóban előadottakat kiegészítheti, mozgalmasabbá teheti a mozgások, meghatározott elhelyezkedések utánzása : a halfarok, a csillószőrök, az araszoló-hemyók mozgását kezünkkel utánozzuk, a virágrészek, a galandféreg szelvényeinek elhelyezkedését azonos rendben felállított tanulókkal mutatjuk be. írásban is beszámolhat megfigyeléseiről a tanuló, és nem mellőzzük a rajzot sem, amelynek rendkívüli jelentőségére itt éppen csak rámutatok. Mellette már az alsó fokon alkalmazhatunk egyszerűbb grafikonokat is. A táblára rajzoltatás megbízható fokmérője annak, mennyi a tanuló biztos tudása a már tanultakról, vagy mennyi az az ismeret, amelyet valamely, közösen még nem vizsgált tárgyról magával hozott.3 Vagyonosabb gyermekek kezében a fénykép is kifejező-eszközzé válhat, míg a mintázást a legszegényebbekkel is gyakorolhatjuk, s a papírból, gyöngyökből, drótokból, bútorlemezből készített egyszerű modellek is igen kevés költséget igényelnek.4 A biológiai természetfölfogás diadalra jutásával lassanként eltűntek az iskolából a tanuló-gyűjtemények, amelyeket a „biológus“ tanárok mélységesen megvetettek, hiszen nem — éltek ! A munkáltató-iskola ismét polgárjogot ad nekik. Miért ne? Mialatt a gyermek gyűjt, egyszersmind látni, megfigyelni tanul, folytatja ezt a gyűjtött anyag meghatározásakor, még inkább pedig olyankor, ha gyűjteménye számára maga nevel állatokat vagy növényeket. Ez egyben felelősségérzését is fejleszti, míg a gyűjtemény felállítása, felragasztása kézügyességét teszi próbára, s az eredmény egyben ízlésének is tanúbizonysága lesz. S minthogy egészségügyi szempontból minden perc nyereség, amit a gyermek a szabad levegőn tölt, a gyűjtési szenvedélynek a bélyeg- és autogramm-gvüjtés mezejéről a biológia berkeibe terelése semmiképpen sem kárhoztatható, ha a gyűjtés nem fajul állatkínzássá, vagy a természet oktalan pusztításává. Külön is hangsúlyozzuk, hogy tojás-gyűjtemény készítése semmiképpen sem engedhető meg. Az alsó osztályokban egyébként a szőr-, toll-, 2 L. bővebben : Szondy György : A modern iskola és az ifjúság olvasmányai (A tanítás problémái 7. sz.). Budapest Kir. Magy. Egyet. Nyomda. 3 L. Horváth Károly : Ki és mit rajzoljon a term, rajzórákon? Prot. t. Szemle, 1933. 318'—325. — U. a. : Rajzoljunk-e a term, rajzórákon? Prot. t. Szemle 1933. 97—101. 1 Ezekről bőségesen tájékoztat Jeges, i. m. 102- 111. 1. és Scholnichen i. m. 30—84. 1.
