Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 6. szám - Belföldi és külföldi lapszemle

Belföldi és külföldi lapszemle. 281 ápolása egyre gyöngül, sőt válság előtt áll, ő azonban, ellenkezőleg azt látja, több nemz» I középfokú oktatásának ügye mind szorosabban fűződik össze a már-már elhagyott klassz, alappal (I. a mi legutóbbi latin nyelvi tantervűnket), ennélfogva, tulajdonkép a „humaniora“ valóságos új'ászületéséről kellene beszélni ; azért szeretné, ha majd a Budapesten tartandó értekezlet e tárgy­ról a maga véleményét megalkotná ; a Népszövetség pedig, továbbmenőleg a maga tekintélye súlyával a klassz, tanulmányok nemzetközi szövetségének eszméjét minél előbb megvalósítaná ; az európai gondolatok közös forrása ezzel is gazdagodnék, és a világ művelt népei között ekkép eggyel több lenne az erősítő, összetartó kapocs (trait d'union). Az egyes nemzetek kormányai, folytatta tovább a személyi meggyőződés meleg hangján a miniszter, kétség­kívül tudnivágyóan és örömmel hallanák azt a sok szép és okos dolgot, amit a leghivatottabb szellemi vezérek a Népszövetség cége alatt erről a keményen vitatott s ele\enbe vágó kérdésről, jónak látnak majd nyilvánosságra hozni. Egyúttal szorosabbra fűződnék, a Miniszter úr szerint, az a kötelék, mely az Értelmi Együttműködés Bizottsága és Magyarország közt eddig szerencsésen fennállott. Spanyolország érdemes követe a klassz, tudományok ügyét szintén a Népszövetség egyik elsőrendű feladatának jelentette ki. Görögország kép­viselője, hasonlókép az olasz és angol megbízottak, mind kivétel nélkül lel­kes beszéddel keltek a magyar miniszter álláspontjának védelmére. Herriot, az ismert francia humanista és népszerű író, a magyar irodalom és műveltség, valamint Budapest szépségeinek bókoló dicsérete mellett meleg szavakkal csatlakozott a napirenden forgó tervhez. A Szellemi Együttműködés Bizottsága ezek után haladéktalanul tárgya­lás alá vette az indítványt, s kilátás van rá, hogy jeles írók, szakemberek, úgyszólván az egész világnak leggyakorlottabb szervező tehetségei s tanárai, rövid idő mi lva, egy széleskörű értekezleten fogják megvitatni Budapesten azt a javaslatot, melynek érdekében a Nouvelle Bevue de Budapest néhány éve oly nemes hévvel és tiszteletre méltó kitartással szállott síkra. Orszájjos, Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1936. évi 7. számában Imre Sándor ír ,,A nyelvi kisebbségek iskoláidról. Ezekben az iskolákban a kezdő oktatást az illető anyanyelven tartja helyesnek, ezzel párhuzamosan kell az állam nyelvét tanítani. így biztosabb az előmenetel és csökken az ide­genkedés. ,,Falumunka a középiskolában“ címmel minden középiskolát közelebbről érdeklő cikket írt dr. Sándor István. A tanítás anyagában minél többet kell a faluval foglalkozni, de személyes kapcsolatot is kell teremteni iskola és falu közt, hogy a társadalmi ellentétek elsimuljanak, az iskolából kikerülő ifjúság pedig jó népvezetővé és támogatóvá váljék. Csanády Sándor cikke',,A nevelés másik pillére“, azzal a mindjobban terjedő felfogással száll szembe, mely szerint a család gyermeknevelő ereje és kötelezettsége csökkent. A Figyelőben Várdai Béla szól „A helyesírás ügye a középiskolában" címmel. A helyesírásban tehetetlen tanulókat ki kell rostálni, mert különben a dolgo­zatjavítási órákon stílustanításra nem jut idő. „A tanárok óraszáma Francia­­országban" függ a tanár képzettségétől, szaktárgyaitól, osztálya fokától, növendékei számától és egyéb intézetbeli kötelességektől. (Sípos Lajos cikke.) A Forgácsokban dr. Hári Ferenc úgy véli, hogy az intézeti óralátogatásokon kívül alkalmat kellene adni a tanároknak időnként arra is, hogy európai szín­vonalú tanításokat látogathassanak. A 8. számban dr. Kari János ismerteti. „Az új osztrák középiskolá“-t, melynek célkitűzései : vallásos, nemzeti, néphű nevelés. Dr. Ember István „Budapest történettanításunkban“ címen főleg fővárosunk építészeti emlé­keivel foglalkozik. Ezeknek metszeteken, képekben és sétákon való bemutatása növeli a tanuló történeti érzékét. Dr. Fest Sándor cikke „Az angol irodalom tanítása középiskoláinkban“ különösen érdekli a protestáns középiskolákat. Azt a kérdést tárgyalja, hogy mit lehet iskoláinkba az angol irodalomból be­hozni, hogy ez ne maradjon idegen. Ajánlja, hogy csak az iiodalom legjobb­jait ismertessük meg az ifjúsággal, irodalomtörténeti teljességre nem lehet törekedni. A Figyelőben dr. Gáspár Pál érdekes statisztikát készít a jeles, jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom