Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 6. szám - Kónya Sándor: Tanulmányi összejövetel
Kónya Sándor .- Tanulmányi Összejövetel. 259 a megvalósulását várta. Kora nem ismerte fel, őt sem, Euckent sem, a nemes értelemben vett élet e filozófusát. Látták ezt a válságot a nyugalmasabb légkörben élő angol Inge és Livingstone is. És látta minálunk Böhm Károly, aki, mikor harminc év előtt ítéletet mondott Európa erkölcsi élete fölött, meghatott szavakkal idézte az írás szavait: a fejsze a fa gyökerére vettetett. És ne feledkezzünk meg Adyról, kinek költészetéből szintén új világ után való kifejezhetetlen sóvárgás tűnik elő. És gondoljunk Ravaszra, aki korunk legjellemzőbb vonásának éppen azt tartja, hogy itt minden meg van támadva és minden védelemre szorul. Válságunk okait Bartók a következő okokban keresi: Az ember elszakadt az élő természettől és az anyagi, holt világ rabja lett. Az élő természet megvetése mellett megvetette a szellemet, s mechanizálta mind a kettőt, holott az ember léte egyenesen a szabad szellem céljainak a megvalósulásához van kötve. A mechanizált és eszközzé merevített szellemből eltűnt a szabadság, az ideális cél, az önérték megvalósítása, helyette az alacsonyabb értékek, az élv, a haszon terpeszkedtek szemérmetlenül szerteszét. Eltűnt a bűntudat is. A szellem lefokozását követte a relatívizmus, mely kéjelgett abban, hogy minden értéket viszonylagos becsűnek tartott. Segítség csak életfelfogásunk gyökeres megváltoztatása, azzal való teljes szembefordulás nyomán jöhet. Maga az életfelfogás kialakítása rendkívül szövevényes út. Főbb pontjai Bartók szerint : a tudattalan vagy tudatalatti tények és események, az új fizikai világkép,1 a biológia mai tanításai az élet jelenségeiről (köztük az átöröklés, teleológia, az elmúlás, a halál kérdései), a szellem önértékében való átfogó hit, a szellem szabadságának ki nem irtható érzése, a mindenkit átható szeretet s az erkölcsi értékek kötelező ereje. Mindezek fölött egy örök abszolút pont, a mindent átfogó szellemet megszemélyesítő Isten személye, akihez életfelfogásomat hozzá kell kötnöm, hogy abszolút bizonyos erejét megnyerje. Minden életfelfogás a maga munkájában folytonos átalakulásban, növekedésben van, s minden életfelfogás az egyén életén keresztül a nemzeti élet csiráját juttatja növekedésre vagy viszi pusztulásra. Ezért nem közömbös a nemzet fiainak életfelfogása. Mályusz Elemér a történettudomány mai kérdéseiről és feladatairól szólva a sújtó önismeret kegyetlen vádjával állapította meg, hogy a magyar protestáns történetírás a világháború után nem ismerte fel, mi a kötelessége, és milyen lehetőségei vannak. Ezért a hazai protestáns tudományosság a történetírás területén elvesztette azt a vezető szerepet, amely a XIX. sz.-ban a kezében volt. A szellemtörténeti kutatásokban elvesztettük a csatát a magunk könnyelműsége következtében. Az előadás első része gazdag történeti példákkal és bírálattal odaállítja világosan a szellemtörténeti értékelés új szempontjait, megállapítva végső következtetésképpen, hogy a nyugati 1 Jeans ; Eddington: A természettudomány új útjai. Magvarul is. 2*
