Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 6. szám - Dr. Vekerdi Béla: Megjegyzések a középiskolai mennyiségtanítás didaktikájához és methodikájához
Dr. Vekerdi Béla • Mennyiségtant didaktika és methodika. 241 "Megjegyzések a középiskolai meftttyise]|tantanítás didaktikájához és methodikájához. A mennyiségtan tanításának eélja. Minden tantárgynál, de különösen a mennyiségtannál a tanítási anyag és módszer megválasztására nagy befolyást gyakorol a tanítás céljának miként való megállapítása. Hogy ez a cél még mindig nincs elég biztossággal megállapítva : arra mutatnak egyrészt a középiskola tanítási anyagának gyakori változtatása és átcsoportosítása, másrészt a pedagógusok között saját szaktárgyaik tanítását illetőleg fennálló, nem ritkán elég mélyreható véleménykülönbségek. Maga a régi vita, a didaktikai materializmus és didaktikai formalizmus vitája is még mindig eldöntetlennek mondható. Az előbbinek van-e igaza, amely az anyag közlését tűzi fő szempontul, vagy az utóbbinak, amely szerint nem valamely kijelölt anyag megtanulása a fontos, hanem az, hogy tanulás közben az emlékezet erősödik, a logikus ítélő és gondolkozó-képesség gyakorlódik? Nem tekinthető megoldásnak jelenlegi formájában az a közvetítő szempont sem, amely szerint bizonyos későbben is megtartott, állandó lelki birtokunkat képező anyag nyújtása is cél, és a mellett az is, hogy az anyagnyujtással együtt minél nagyobbfokú formális képzést adjunk. Mert ekkor is tisztázást kíván az a kérdés, hogy a matematikai oktatás egész anyaga tárgyi szempontból fontos-e, vagy csak az anyag egy része ilyen, míg a másik rész tisztán csak formális képező erővel bír ; és ha ez utóbbi eset áll fönn, akkor hogyan vonjuk meg a határt, amely a tisztán formális képező erővel biró részt a tárgyi szempontból is fontos, tehát maradandó megrögzítés célzatával tanult résztől elválasztja? Mindjárt itt meg kell állapítanunk, hogy ilynemű célkitűzést az összes tantárgyakra vonatkozólag egységes módon aligha eszközölhetnénk, sőt még a matematika területén is a célkitűzés iskolafajok szerint változik! Legtisztábban és leghatározottabban meg lehet adni a választ az elemi iskolára vonatkozólag. Ott ugyanis tényleg nyújtani kell bizonyos ismeretanyagot, amelyet azután a tanuló nemcsak későbbi tanulói pályáján, hanem tovább és egész életén át használ. Ezt az anyagot, amely elég biztos körvonalakkal meghatározható : el kell sajátíttatni a tanulóval minden módon, elsősorban ugyan szemléltetéssel és megértetéssel, de puszta mechanikus beemlékeztetéssel is, ahol másként nem lehet. Logikusnak kell ugyan lenni tanítás és tanulás közben az eszmemenetnek mindenütt, még
