Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Dr. Hamvas Gyula: Egy módszeres ismereti egység feldolgozásának lélektani mozzanatai
Dr. Hamvas Gyula : Egy módszeres ismereti egység lélektani mozzanatai. 199 ember környezetének rajzára. A részvétkeltésnek annyi eleme van itt együtt, hogy nem nehéz a tanuló már meglévő élményein keresztül az egész képről kiáradó hangulati hatást élővé tenni. Ami innen kibontakozhatik, az a gyermek erkölcsi érzületének jelentős, sőt erős alapeleme lehet. De tovább is : a kétségek között viaskodó szegény drámai megjelenése a mezőn, a kopár, szomorú földjének megpillantása más embereknek kihívóan, aranylóan, kérkedően gazdag búzaföldjei közé foglalva maga az élő, a lenyűgöző művészet. Az elesettség, a magáramaradás szorongó érzésének páratlan aláfestése ! Olyan lelki szenzáció a tanulók számára, olyan alkalom az érzelmi élet mélyítésére, gazdagítására, mely szinte egyedülálló nevelői építő érték. Tovább a rembrandti árnyékból és fényből kibontakozó gazdag, a verizmus minden tökéletes hatáseszközével megjelenített fukarság mind fokozhatja a lendületet, erőt a gyermeki lélek átformálódási folyamatában. A szegény és gazdag drámai összeütközésébe belebelevillan az Isten intése a csodákban. Ez a lélekzetállítóan fokozódó művészi aktivitás, mely a történés forrpontján az átokban kirobban, a gyermek számára is megrendülés (jó előkészítéssel, hozzáértő pedagógiai hatásművészettel). Vakító fénymegvillanás éppen az igazság eszméje felett. Ez a drámai és erőteljes vég a gyermek leikébe markol minden bizonnyal, az Isten jóságából villámszerűén jelentkező erkölcsi elégtétel olyan front, mely felé és melynek irányában fogja alakítani ő is az ő erkölcsi érzületét. Milyen gazdag szépségek között vezet e költemény értékein keresztül az út a gyermeki lélek szentélyéhez ! Milyen különböző lelki hatások kiinduló pontja a műdarab, és hányféle utalás, szuggesztív intés, mindez az eszményben kitűzött kívánatos gyermeki magatartáshoz ! S most jön az átélés intenzitási fokának meghatározása. Feladjuk a tanulónak például „No hát válj kővé mindenestül 1“ című dolgozatot. E kifejezés után következett a műdarabban a drámai kifejlés, ez fogja tehát legvalószínűbben, leghatásosabban visszaidézni a tanuló leikébe a költemény tartalmának minden világító mozzanatát, tehát a gyermek lelki azonosulása a drámai eseménnyel e címszók mellett indul meg teljes aktivitással. A dolgozat e néhány szavas címmel mutatja meg igazán, milyen lelki rétegekbe hatoltak az impressziók. Ez a pszichológiai folyamat teljes értékű megindítása újabb hatóerő megszerzése a gyermek lelki kibontakozásához. Ezen a ponton a gyermek már a mondavilág légkörében él, megfelelő irányítás mellett hajlandó beljebb is menni e világ küszöbétől, szívesen vállalkozik a szülőföldjén a mondái anyaggyűjtésre.1 1 A folyó tanévben Tolnából és Baranyából hoztak a tanulók irodalmilag fel nem dolgozott mondaanyagot. A Beremendi-hegy mond íja, a dunaszentgyörgyi Janicsár-hegy eredete, Béri Balogh Ádám fehér lova etc. A gyűjtés folyik
