Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - Dr. Harsányi István: Az önképzőkör új útjai
Dr. Harsányi István: Az önképzőkör áj útjai. 181 magyar falu tanulmányozásához. Ezt olvasgatva elhatározták nélványan, hogy megszervezik az osztályon belül a falukutatást. Szünidejüket is a falu életének beható tanulmányozására fogják fordítani. Azt lehetne mondani, hogy felfedező útra indulnak saját falujukba. Belátták, hogy eddig sok mindent nem vettek észre, rádöbbentek, hogy a magyar falu életének minden jelentéktelennek látszó megnyilvánulása meghatározott életegységben teljesedik ki, mindennek megvan a maga oka és célja. Tervbevették a szellemi és tárgyi néprajzi gyűjtést is. Minden jel arra mutat, hogy a különben zilált, kritikus kamaszkorban levő osztályt éppen a falukutatás romantikája fogja esetleg egész életüket befolyásoló tartalommal megtölteni. Elképzelhetjük, hogy mit jelent a falutanulmányozás megkedvelése annak, aki néhány év múlva mint tanító, lelkész, jegyző vagy akár orvos a falun fog elhelyezkedni. Bizonyára nem fogja életét a falu életformája miatt kárhozatnak tekinteni, mert megtalálja benne életprogrammját. Olyan egészséges és érdekes, szinte expedicíós munkaterület a falukutatás, hogyha az bevonulna az önképzőkörök programmjába, bizonyára új lendülettel és eredményekkel haladna tovább az önképzőkörök már-már kátyúba jutott szekere. Kiszállások, helyszíni tanulmányok és előadástartások válhatnának valóra e munka révén. Az eredmény feltétlenül az volna, hogy akik eddig is falun éltek, most egészen más, tisztán látó szemmel néznék a falut, nem szakadnának el tőle szellemileg, sőt még intenzívebben dolgoznának érte, a városiak pedig egy egészen külön világot, a magyar faj, a magyar nemzet legfontosabb tényezőjét ismernék meg e munka keretében. Az önképzőkör tanárelnökének mindebben a munkában a színfalak mögötti rendező, irányító szerepét kell vállalnia. Az ifjúsági vezetőségnek hadd legyen megfelelő szabadsága, önálló kezdeményezési hatásköre. A tanárelnök legfőbb feladata a munkára való ösztönzés, a munkakedv felkeltése és ébrentartása. E cél elérése érdekében a tanárelnöknek ki kell tapintania a tagok érdeklődésének irányát és körét. Beszélgetések alkalmával, osztályban, gyűléseken úgyszólván szakadatlanul érdeklődésüknek megfelelő problémákat, témákat kell érintenie, felvetnie és kidolgozásra ajánlania. A tanulókban annyi kérdés csírája él, csak ezeket kell észrevenni, kibontogatni, vagy mondjuk így : megfogalmazni, elkeresztelni, megfoghatóvá tenni. Az ilyen segítésresietés a legtöbbször nagyon gyümölcsözőnek bizonyul. Egyesek szinte várva-várják, hogy valami nekik való téma előkerüljön, amiről szabadon írhatnak. Persze úgy kell irányítani a dolgot, hogy a téma ne kívülről, a tanártól kiindulónak, hanem félig-meddig önálló felfedezésnek lássék. íme néhány kiragadott, gyakorlatszülte megjegyzés az önképzőküri reformmal kapcsolatban. S hány olyan mozzanat kerülhetne még elő, amiből tisztázódhatnék az önképzőkörök valódi helyzete, s hány olyan célravezető kezdeményezés lehet egyik-másik önképzőkörben, ami határozottan előbbre vihetné ezt a fontos kér-
