Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - zágoni Barra György: A nevelés forradalma és a középiskola
168 zdgoni Barra György: A nevelés forradalma és a középiskola. iránya, s akkor majd kiköt egy mesterségnél. Meghaladná munkám keretét, ha részletezni akarnám, hogyan kapcsolódik a manuális munkához, mint gerinchez a különböző tantárgyak rendszere ; történelemben, nyelvben, mathematikában stb. hogyan jut el a tanuló a tanmenetben mégis csak óhajtott fokig. A részletes metodikai kidolgozással az említett írók egyelőre még adósok maradtak.9 Hadd zárjam fejtegetésem ezen részét azzal, hogy a forradalmi új iskolának ez a 100%-os típusa Európában mindenütt megbukott, vagy házasságot kötött a régi irányzat rendszerező és fegyelmező módszerével. Egy új tudományágnak, az experimentális psychológiának pedagógiai túlzásai mutatkoznak itt; de az elméleti pedagógiában a természetes evolúció útján közben mégis csak kifejlődött az experimentális, vagyis kísérleti pedagógia s lett útmutatója és mérőeszköze az újkori nevelés komoly fejlődésének. A természettudományi kísérletezés módszereit Wilhelm Wundt, a nagy német lélekbúvár plántálta a lélektan területére.10 Ő alapítja 1870 körül az első psychológiai laboratóriumot s ebből fejlődött ki a lipcsei „Institut für experimentelle Psychologie“ s ennek mintájára keletkezik a laboratóriumok sora az egész világon. Megindul az úttörő munka : iskolai tömegkísérletek, adatok gyűjtése, megfigyelés, vagy egyszerű kérdéspróbák (tesztek) útján, kérdőívek, psychogrammok, szellemesen megszerkesztett készülékek segítségével. Ismét két német : Ernst Meumann és August Lay nevéhez fűződik az új tudományág rendszeres kidolgozása az elméleti pedagógiában. Meumann „Vorlesungen zur Einführung in die exper. Päd.“ (Leipzig 1907) és Lay „Die exper. Didaktik“ (Leipzig, 1903) című munkája szolgáltatja az alapot a munkaiskola életképes megoldásához. Hatásukra fejlődött ki az egyébként önálló amerikai irány. Stanley Hall— John Dewey—Taylor—Thorndike—Sandiford munkája az új amerikai pedagógia, melyet G. Grunwald psychotechnikai pedagógiának nevez. Ez ismét visszahat Európára s indukálja a mozgalmak és próbálkozások hosszú sorát, melyek már szemünk láttára folynak le hazánkban csakúgy, mint külföldön. A pedagógia nagy revolúciója tehát itt van, tart most is és erős térhódítása főként az alsófokú oktatás terén észlelhető. De kétségtelenül hatott már a középfokon is, bár teljes diadalt csak két államban aratott : Amerikában és Szovjet-Oroszország'ban. Nem véletlen ez. A középiskola kultúrértékeket ad át a következő nemzedéknek. A nemzedékváltás szigorú folytonossággal, egyenletes ritmusban folyik, akár az élet maga s ez megszabja a középiskola fejlődését is. Itt a revolúció evolúcióvá csendesül. Ez a folytonosság csak ott szakadhatott meg, ahol az államalkotó népnek nincs jellegzetes 9 A „Bureau International d’Education“ legújabb kiadványa „Le travail par équipes á l’école“ (Genf, 1935) címmel részletesen foglalkozik a csoportokban való szabad munka módszerével. (Piaget, Petersen, Cousinet stb. értekezései.) 10 G. Grunwald : „Die Pädagogie des 20-ten Jahrhs.“ Freiburg, 1927.
