Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - zágoni Barra György: A nevelés forradalma és a középiskola
164 zágoni Barra György : A nevelés forradalma és a középiskola. keznék Ellen Key svéd írónő 1902-ben megjelent Das J ahrunderl des Kindes című munkájára, mely olyan mozgalmakat indított meg az egész világon, hogy azokat ezzel a mondattal jellemezhetnők: a gyermek nyilvános és hivatalos imádása. Ő az eddigi nevelést bájosan „der vieltausendjährige Schlendrian“-nak (sokezeréves vak szokásnak) nevezte. Mint jellemzőt, említsük meg Gustav Wyneken nevét, kiről egyik kortársa így vélekedik : „psichopatával van dolgunk, mindenesetre szellemileg nagyképességű s épp ezért roppant veszélyes beteges hajlamúval“ — s aki tényleg a büntetőbíróság elé került túlzott ifjúságszeretete miatt. De azért megalapította az első „freie Schulgemeinde“-t, a németországi Wickersdorfban. Abból indult ki, hogy a család, mint nevelő tényező, elavult s csak káros egoizmusra vezet. (Familienegoismus.) Az ő intézetében az ifjak önmagukat nevelik a teljes szabadság nevében : csak természetes, hogy a latint és a görögöt törölték a tárgyak sorából (helyük ezentúl legfeljebb a szanszkrit mellett lehet az egyetemen). Főtárgyaik : a mathematika, természettudomány, szociológia és kultúrtörténet nevelik majd az ifjúságot a kollektív egységhez való teljes odaadásra, szigorúan tudományos-világnézeti alapon.1 Fölösleges említenem is, hogy Németországban (t. i. a weimariban) egyesületbe tömörültek „Bund entschiedener Schulreformer“ néven. Ezekhez sorolhatjuk még az ú. n. szociáldemokrata pedagógusok tarka sorát, kik szintén a weimari Németországban tevékenykedtek, no meg a vörös Bécsben; Franciaországban és Amerikában ma is szép számban találhatók. Az értékesebb csoportból először a svédországi Nääs község Slöjd-iskoláiát emeljük ki, mely Abrahamson alapítása (1872). Az indusztrializáció rohamos terjedésével ennek szolgálatába akarták állítani az iskolát is : bevezették a kézművességet a rendes tantárgyak közé. Fordítva történt : az indusztria lett a nevelés szolgálója, s ez a gondolat egész Európa minden népiskolájába eljutott és tanyát ütött. Aztán az olasz Maria Montessori gyermekkert-metódusa következett, a gyermeki tevékenység elve. (Nem akarom a ragadós „öntevékenység“ szót használni, mert csúnya és magyartalan, a német Selbstätigkeit szolgai fordítása.) A játékos tanításban felszabadul a gyermeki kezdeményezés, a gyermek lelkivilága a maga valójában bontakozik ki s mint egy természeti jelenség, figyelhető meg. Tessinben (Svájc) próbálták ki 8—14 éves gyermekeken a montessorimetódust, meglepően jó eredménnyel. Svájc és Itália iskoláiban nagyon elterjedt, s hatása az egész világ alsófokú nevelésében szembetűnő. Érdekes forradalmár a híres belga ideggyógyász Ovidé Decroly. Hosszas kísérletezés után, amellyel páratlan praxist szerzett az abnormális gyermekek lélektanában, módszereket dolgozott ki ezek tanítására. Bövid írásbeli próbák (ú. n. tesztek) segítségével típusok 1 Sturm és Trotzendorf humanisztikus rendszerének forradalmi elfajulása.
