Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 3. szám - Hazai irodalom
142 Hazai irodalom. Boldog büszkeséggel tekinthetünk vissza a református gimnáziumokra, ahol a legtöbb helyen felismervén az ének és zene úgy kiválóan fontos nevelő, mint léleknemesítő hatását, már eddig is rendszeres ének és zeneoktatás folyt, messze megelőzvén ezzel az állami iskolákat. Természetesen, sok kívánnivalót hagyott még hátra ez a „kötelező melléktárgy“ tanítása. Sem kellően szakképzett erők, sem megfelelő tankönyvek nem álltak az iskolai ének-zenetanítás szolgálatára. Ezért van az, hogy a legtöbb, még oly alaposan művelt ember is messze elkerüli a hangversenytermeket, vagy ideges, türelmetlen kézzel zárja el rádióját, ha abból „nehéz zene“ hallatszik feléje. Értelmetlen valami számára a zene, s legfeljebb a cigánymuzsikáig jut ei. Ezen a szomorú és tarthatatlan helyzeten akar segíteni a debreceni református leánygimnázium kitűnő tanára is, aki előbb zenetörténeti tankönyvével, most pedig egy kis zeneesztétikai tankönyvvel siet a középiskolai énekzenetanítás szolgálatára. Mindenképpen örömmel üdvözölhetjük e könyv megjelenését, hiszen úttörő ezen a téren, s nagy hiányokat van hivatva pótolni. A mai egész zenepedagógiai irány nagy és lényeges változásokon megy keresztül. Nem az egyes hangszerek tanulása van előtérben, hanem a zenei nevelés, amelyhez nem okvetlen kapcsolódik a hangszertanulás is. Nem az a cél, hogy lélek nélkül verkliző zongoristákat neveljünk, hanem az, hogy minél több ember tudja élvezni, megérteni a zenét, élvezni annak lényegbeli, formai, tartalmi szépségét, mint a könyv szerzője mondja műve végén : szeressék a muzsikát ! Ezt a zenei ránevelést pedig a középiskolának kell megadni. Ennek a zenei nevelésnek kiváló segédeszköze ez a tankönyv, melyet mint vezérfonalat s tanmenetet a tanár, s mint végig érdekesen s közvetlen, lebilincselő módon megírt tankönyvet a tanuló is jó eredménnyel használhat. A tankönyv röviden, de mégis szabatosan és könnyen érthetően mindazt felöleli, amit egy művelt embernek — de hivatásos muzsikusnak is 1 -— kell tudni a zenéről. Szól a zene eredetéről, a művészetek közti helyéről, a zene anyagáról, az előadás eszközeiről, a zenei építkezésről s annak kifejező hatásáról, a zenei formákról és műfajokról. Mindezt átetkinthetően, leckékre osztva tárgyalja. Számos és alkalmas példákkal illusztrálja az egyes tételeket. Ezeket a példákat a tanulóifjúság által legtöbbnyire ismert etűdökből, darabokból, karénekekből, vagy könnyen hozzáférhető és bemutatható darabokból válogatja ki, különös tekintettel a magyar szerzőkre. E kis kézikönyvet nemcsak a gimnáziumok, de általában a tanulóifjúság, sőt mindenki, aki meg akarja érteni és ismerni a zene lényegét, s meg akarja szeretni a muzsikát, nagy haszonnal forgathatja. Vikár Sándor. Maclai Gyula : A Bizáky-ház. Színmű 3 felvonásban. Budapest. Franklin- Társulat bizománya, 1934. 8° — 110 1. Madai Gyulát, a költőt nem szükséges bemutatnunk a magyar közönségnek, különösen nem a pedagógus-társadalomnak. Fínomveretű, nemes érzésektől sugalt költeményei az újabb magyar líra jelentős értékei közé tartoznak. Most azonban, mint drámaíró mutatkozik be, súlyos gondolatokban gazdag háromfelvonásos színművével, s mindjárt megállapíthatjuk, hogy azok az erények, melyek líráját is mindig jellemezték, t. i. az izzó magyarság és a magyar föld szeretete, drámájában is megtalálhatók. Valóságos himnusz ez a mű a sokszor megtagadott magyar földhöz, mely azonban mindig vissza tudja hódítani magának tékozló fiait. — Az öreg Bizáky Györgyöt már-már a tönkremenés veszélye fenyegeti, midőn fia, Elek, erélyesen megragadja a hanyatló gazdaság gyeplőjét és kitartó munkával, okos újításokkal megmenti az ősi birtokot. Reformgondolatai sok ellenkezést váltanak ki még saját családja körében is, de ő nem riad vissza semmitől, mert az ősi föld iránti szeretete hatalmasan felvértezi a küzdelmekre. Öccse, Gábor, már nem ilyen ember. Ő elhagyta a földet, iparossá lett, s bár meggazdagodik, elveszti a nagyváros izgalmai között egészségét, sőt lelkének ruganyosságát is. Már a legjobb úton van a testi és erkölcsi összeomlás felé, mikor Eleknek mégis sikerül hazavinnie az ősi birtokra, s ott a nyugalmas élet visszaadja
