Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 3. szám - Dr. Boross István: Aktuális problémák a középiskolai oktatásban
Dr. Roross István : Aktuális problémák a középiskolai oktatásban. 123 szerűleg szétrombolta, vagy szétrombolhatta volna teljesen az évtizedek rendszeres kiépítése és kitartó munkája által nehezen megszerzett jó hírnevét ennek a négy évszázados intézetnek, arra bizonyára nem gondolt a cikkíró. Szépítgetni ilyen szörnyű, bestiális bűncselekményt, mint az anyagyilkosságot egy kiskorú bűnözőnél, és a korviszonyok áldozatául beállítva szinte kikényszeríteni a bíróságtól azt a példátlanul enyhe büntetést : mit eredményezett ? Gyorsan követője akadt e rémtettnek, aki már egyenesen Zemplénire hivatkozva nem félt a törvény megtorló hatalmától felelősségrevonás közben. S kérdem ezzel kapcsolatban : nem falrahányt borsó-é ezek után ifjúságunk előtt az életre hivatkozni, mely nem tűri a szennyet, a bűnt, a galádságot, amikor a mumusként felhánytorgatott Élet az álhumanizmus jegyében még az ilyen, régen elképzelhetetlen állatiasságra is megadja az abszoluciót, és sokkal megértőbben kezeli az ilyen kilengéseket, mint a tisztességes, becsületes, korrekt ifjúság sfHyos problémáját: az elhelyezkedés körüli tragédiákat, és más egyebeket. Nem érthető-é az, ha akaratlanul is felrévül lelkében a gondolat: érdemes-e ma becsületesnek lenni ? Érdemes-é hallgatni az iskola elavult és unalmas morálprédikációira, amikor az életben egész másképpen van minden ? Hiszen úgyis az a leghangosabb vád minden gimnázium ellen, hogy azok nem az életre nevelnek, hanem csupán a klasszikus, holt ideák melegágyai, s minden vonatkozásában nélkülözik az élet melegítő napsütését. .. * Mindeme vádakkal szemben az iskola tehetetlenül és mindenkinek kiszolgáltatva áll, egyetlen fegyver van a kezében : a tanári tekintély, a nevelő nagy szuggesztív ereje, mely mindennapi jótékony ráhatásokkal csökkenti, deminuálja az élet durva érintésének, a hírlapok és mozik ízléstelen leleplezésének, vagy még többször naturális feltárásának, a család és a miliő romboló hatásának erejét. Ebből a-szempontból elsőrendű fontosságú tényező : a tanulókkal való bánásmód, hisz növendékeink oly sokirányú, és ellenséges érzületből fakadó megjegyzések légkörében élnek állandóan, hogy eleve averziókkal viseltetnek az iskola és a tanárok iránt. Ha mindjárt vasszigorral lépünk fel ellenük, ellentállást, dacot ébresztünk fel bennük, és semmi eredményt nem remélhetünk tőlük. Lassan, fokozatosan kell jobb irányba terelni érzelmeiket és véleményüket, ami nem könnyű feladat: egész embert és megértő alkalmazkodást kíván. Mint a régi római pedagógusok, akik cukros süteményeken keresztül lopták be tanítványaik szívébe az elemi tudományok bonyodalmas és fárasztó műveleteit, az igazi tanárnak mindig el kell találnia a célnak megfelelő legalkalmasabb eszközöket, s az érdeklődés felkeltésére szolgáló különböző mesterfogásokat, melyek mind a tanuló ifjúság javát célozzák, de olyanformán, hogy a delikvens tudomást se vesz arról, hogy őt most rá akarják venni valamire. A jó tanár
