Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Belföldi lapszemle
280 Belföldi Lapszemle. címek mutatják, milyen tapasztaltokról szól. Földessy Gyula : Toldi tárgyalását az I. osztályba tenné a János Vitéz mellé, Kardeván Károly pedig Madách : Ember tragédiáját iskolai olvasmányul tárgyaltatná a VIII. osztályban. Mindkét javaslatot meg lehet fontolni, főleg Madách jelentősége ilyen tárgyalást kívánna. Magyar Középiskola. 5—6. sz. Rapszky Béla a középiskolai természetrajz- tanításról ír. A külföldi iskolák életéből című rovatban olasz iskolákról olvasunk : a latin mint nemzetközi nyelv, a latin iskolai tanítása, a középiskolai tanulók száma ott is emelkedik ; ír a vizsgálatok nagy szerepéről, továbbá a tanári szolgálat korhatárának leszállításáról. Igen ám, de ott egyetemi tanároknál 70 év, középiskolásoknál 65 év a határ, vagy betöltött negyven éves szolgálat. Tudomásul venni ezt sem árt a mai reformvilágban, mikor idő előtt is elküldenek még munkaképes erőket. A német iskolák életéből : a német nyelvhibák elleni küzdelem a mi Magyarosan-mozgalmunkra emlékeztet, íme, semmi sem új. . . ^ Pannonhalmi Szemle. 2. sz. Szalay Jeromos : A francia katolikusok iskolaproblémája. Magyar Tanítóképző. 5—6. sz. Tóth Antal: A nevelő lélektanáról, Barabás Tibor : A földrajz az I. évfolyamban, Varga Lajos : A tanár és a tanítónövendék szerepe a szülőföld ismertetésénél. Kereskedelmi Szakoktatás. 9. sz. Merényi Oszkár: Nevelési tényezők a történelemben. Örömmel állapítjuk meg, hogy lapszemléjében részletesen foglalkozik a mi lapunk cikkeivel. — 10. sz. Dómján Elemér : Osztályozás és diáktragédiák címen megállapítja, hogy általános társadalmi baj ez. Csak a tanár teljes objektivitása segíthet rajta némileg. A megítélés lehet szigorú is, hogy a tehetségtelenek ne kapaszkodjanak a tehetségesek fölé, ami megint nemzeti baj lenne. Ne legyen azonban merev a tanár, hogy egy tanuló mindig ugyanazt az osztályzatot kapja ; ne befolyásolja a tanárt túlságosan a más tárgyakban való előmenetel ; idegességgel, ijesztéssel ne zavarja a tanulót ; a viselkedést ne számítsa be az osztályozásba. Mind olyan gondolatok, melyekről lehet vitatkozni. A szubjektivitás kiküszöbölése érdekében ő is a pontozási rendszert vezetné be, mint Bernolák. — Kincs Elek : A magyarosságról írva szól olyan előadókról, kik a művelt nagyközönség számára tartott előadásaikat teíetűzik idegen szóval ; van tanár is, ki ugyanezt teszi ; főleg a szak- kifejezésekkel kell óvatosan bánni. Öntudatosan, elszántan kell magunknak is vigyáznunk nyelvünk magyarságára, s így nevelnünk tanítványainkat. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny. 8. és 9. számában : Kovács János a nyolcosztályos polgári iskola kérdéséhez szól hozzá. Vicsay Lajos az osztályfőnöki órákról a fiúiskolában — elmélkedik. Császár Elek a rajzolásról, mint a tanítás segédeszközéről. — A 9. sz. igen helyesen propagálja a balatoni tanulmányi kirándulásokat (Iván József). Evangélikus Népiskola. 5. sz. Hoffmann Károly : Tanítótípusok. Tályai (Koller) István: Üj filozófiai bevezetés. Bertalan Sándor itt is a Balatonra való kirándulásokra hívja fel a figyelmet. — 6. sz. Grieszhaber Endre Tasnádi- Nagy András kultuszállamtitkárhoz intéz nyílt levelet a tanítók sorsáról. Kárpáti Sándor e két számban fejezi be Egyházi énekügyünk nyílt kérdései című cikkét; Gárdonyi Zoltán a két utolsó számban a ritmikus korái kérdését fejtegeti. Keresztyén Igazság. 5. sz. Ittzés Mihály a városi ifjúságról, 6. sz. : Sólyom Jenő: Történelem és értékelés. Kapi-Králik Jenő az idei hangversenyévad Bach-megemlékezéseiről, M. s. pedig a Bach—Schütz—Haendel-zeneünnepély- ről számol be. Sárospataki Református Lapok. 24. sz. Az új középiskoláról röviden közli, hogy első évfolyama ősszel megnyílik. ,,A rendeletet tisztelettel fogadjuk - így folytatja —, de nem hallgathatjuk el abbeli aggodalmunkat, hogy az I. osztály 31 óráját soknak tartjuk. Ha ez így fog évről-évre kiépülni, mire a VIII. osztályba kerül fel, 40 körül fog járni és akkor a magánfoglalkozásokra
