Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Jakucs István: A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez
Jaklies István : A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez. 65 Ekkor jön a matematikai reformbizottság munkássága. 1909-ben jelennek meg Beke és Mikola neve alatt : ,,A középiskolai matematikai tanítás reformja" címen a bizottság munkájának leszűrt eredményei. A bizottság óraszámemelést nem kért, csak a VIII. osztályban, hogy ott, ahol a tanulókban megvan a kellő érettség az anyag átismétlésénél ,,a tanárnak több ideje legyen az ismeretek mélyítésére és szellemi világunk egyéb tényezőivel való összekapcsolására“. 1924-ben meg is kaptuk a VIII-ban a három órát, de 1926- ban újra elvesztettük (a gimnáziumban). A bizottság csak helyesebb csoportosítást és helyesebb módszert javasolt, s az anyagcsökkentés és módszerbeli könnyítések miatt, még erős óraszámcsökkenést ért el, amennyiben javasolta a rajzolóméiban beolvasztását az alsó fokon is a számtan anyagába. Ez is megtörtént az új tantervben. A függvényfogalom előkészítésével, a differenciál és integrál számítás alig foglalt el több időt. Az anyagcsökkentéssel pl. formális időszámítás, régi hossz és súlymértékek, összetett hármasszabály, keverési szabályok elhagyásával elérte, hogy az algebra a Ill-ban megkezdhető. Javasolta, hogy a rendszeres mértan a konstruktív geometria elhagyásával a IV. osztályban kezdődjék meg. A matematikai reformbizottság kiváló munkálata még a mai jelszóként elterjedt munkáltató tanításnak is előfutárja, amikor az alsó osztályokban a mérést hangsúlyozza, s ,,kívánatosnak tartja, hogy az iskolák megfelelő mérőeszközökkel felszereltessenek és a tanulóknak mód adassák arra, hogy a legfontosabb méréseket és megfigyeléseket maguk végezhessék el.“12 Az 1924-es tanterv a reformbizottságnak majdnem minden javaslatát megvalósította. Ezért a számtan tanárok megnyugvással fogadták az 1921-es tan tervet, csak egyes anyagrészek helytelen beosztása ellen foglaltak állást. A református tanáregyesület 1928 május 30-án Budapesten tartott közgyűlésén el is határozta, hogy a számtani és mértani sort nem a negyedik, hanem az V. o.-ban tanítja, a gömbölyű testek geomet- ráját pedig elvégzi a VII. osztályban, mert ott van rá idő, a VIII. osztályban azonban, aliol az 1924-ben nyert 3 órából újra 2 óra lett, nem jutna elég idő az összefoglaló ismétlésre. Végül azt határozta, hogy a differenciál számítást a VII. osztályban az év elején tárgyalja, hogy a fizikában a sebesség és gyorsulás fogalmának megalkotásánál már felhasználható legyen. Közben a református tanáregyesület központi igazgatósága megbízást kapott, hogy új református konventi tantervet dolgozzon ki. Mivel a tervezet alapgondolata a túlterhelés megszüntetése, erős óraszám csökkentés volt minden vonalon, ezért a számtanórákból is részben önkéntesen le kellett engedni, részben pedig a kiküldött bizottságban szavazattöbbséggel veszítettünk órákat, úgyhogy a tervezetben a táblázatban látható óraszámot nyerte a mennyiségtan. Mivel pedig a mennyiségtani tanításnál éppen a kevesebb óraszám okozza a túlterhelési, amennyiben akkor a tanár nem értetheti jól meg az anyagot, s nem jut idő a begyakorlásra, ezért egy bizottság az anyag további csökkentésére kapott megbízást. A bizottság 1933 jan. 11-én gyűlt össze a debreceni református gimnázium tanácstermében, a Debrecenhez közelebb fekvő iskolákból négyen, a debreceni tanintézetekből 9-en jöttünk össze, ezenkívül több intézet számtan- íizikaszakos tanára Írásban küldte be véleményét. Érdemes ma is 12 Beke—Mikola : i. m. 205. lap.
