Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 2. szám - Jakucs István: A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez

62 Jakucs István : A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez.

V. és Vl.-ban a hármasszabály, VII. osztályban a törtekkel való műveletek.2

Maróthy előtt is volt már néhány magyarnyelvű számtan könyv. Ezeket maga Maróthy sorolja fel bevezetésében : „Volt pedig kezem között három Magyar Arithmetica. Edgyik a Tolvaj Menyői Ferentzé;3 melly mindenek előtt esmeretes, és leginkább forog kézben.“ (Debrecenben jelent meg, 1675-ben.) „Másik az Onadi Jánosé, a ki Kassai Oskola-Mesterségében, a maga Arithmeticáját ugyan ott Kassán, 1693 adta ki. A Harmadik leg-régibb : mert még A. 1591 nyomtattatott Kolosváron.“ Ezeken kívül, melyek a kezei közt voltak, Maróthy még két Frisius4 fordításról emlékezik meg, amelyek még a kolozsvári Arithmeticánál is régebbek, mert annak bevezetésében van említés róluk, hogy t. i. ez a kolozsvári „most újonnan a Frisius- nak Magyar Arithmeticájából sok új és hasznos Példákkal kiadatott“. „Melly Magyar Frisiustól különböző — Maróthy bevezetése szerint — az a Debrecenben nyomtattatott Arithmetica, a mely azon Kolos- váriban pag. 145. említtetik.“ Ezekből a sorokból, amelyeket csak a kolozsvári arithmetica nyomán mond Maróthy, nem látszik egészen biztosnak, hogy két magyar Frisius volt. Szenes Adolf : A számtan- és algebratanítás vezérkönyve c. művében (a 24. lapon) szintén csak a debreceniről tesz említést, mint az első magyar számoló könyvről, mely 1577-ben jelent meg, és szerzője valószínűleg Laskay János debreceni iskolamester.

Ezen adatokból az az érdekes, hogy a Maróthy-éval együtt öt legrégibb magyarnyelvű számtan könyv közül 3 Debrecenben jelent meg.

De hogy ezeknek a régi számtankönyveknek nem sok volt az értéke, az kiviláglik Maróthy megjegyzéséből,5 6 hogy : „könnyű volna megmutatni, hogy a szegény Tolvaj maga sem igen értette az Arith- meticát.“ Az Onadi Jánoséról meg azt mondja, hogy „a Regulák, minthogy mind Versekbe vágynak foglalva, ollyan homályosok, hogy nagyobb részét lehetetlen megérteni ; ha tsak az ember már az előtt nem tudja.“

Minket református tanárokat az is érdekelhet, hogy ennyi kevés számtantanítással is megelőztük a kort. A debreceni iskola tantervét u. i. átvették a református iskolák, amelyek nagyrészt a debreceni iskola partikulái voltak, így tehát valószínű, sőt bizonyos, hogy ezt a számtani anyagot a református iskolákban máshol is tanították.® Az ország

2 Dr. Nagy Sándor : A debreceni református Kollégium. 1. 1933. 166— 167. lap.

3 Ennek egy későbbi, Lőcsén, 1701-ben megjelent kiadása a debreceni kollégiumi nagykönyvtárban is megvan ; ebben 84 oldalon tárgyalja a négy alapműveletet, csak 3 lap a végén jut a „Regula Detri“-re, a hármasszabályra.

4 Gemma Frisius loeweni tanár arithmetikája 1540-ben jelent meg, egy 1551-ben megjelent példánya a debreceni kollégiumi nagykönyvtárban is megvan, természetesen latinul.

5 Bevezetés. 2. oldal.

6 Meg kell említeni, hogy Sárospatak egyidőre még jobban megelőzte